Milyen részekből áll és hogyan pontozzák a középszintű magyarérettségit?

2024-től a középszintű magyarérettségi némileg máshogy néz ki, mint a korábbi években. Mutatjuk, milyen részekből áll és hogyan pontozzák.

  • Székács Linda

Míg 2024 előtt az I. rész egy szövegértés és egy gyakorlati feladatból állt, a II. részben pedig a tanulók kiválaszthatták, hogy egy műértelmező esszét írnak, vagy pedig egy összehasonlító elemzést, addig 2024-től a vizsga

  • I. része egy szövegértés feladatból és egy irodalmi és nyelvtani  "kvízből" áll.
  • a II. részből pedig kikerült az összehasonlító elemzés. Helyette egy műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak a vizsgázók.

Középszinten a magyar írásbelivel összesen 100, a szóbelivel pedig 50 pontot lehet szerezni.

Az írásbeli pontozása a következőképpen oszlik el:

I. rész:

  • szövegértési-nyelvi feladatsor - 40 pont
  • irodalmi feladatlap - 20 pont
Mindezek megoldására 90 perce lesz az érettségizőknek.

II. rész

A vizsga második részét 150 perc alatt kell megoldani, ebben

  • a műértelmezés vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása maximum 40 pontot ér.

A feladatlap megoldása során a súlyos helyesírási hibák és a csúnya, rendezetlen íráskép mínuszpontokkal járhat. A helyesírási hibákért 8, az írásképért 2 pontot vonhatnak le.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.