Tanulói jogviszony nélkül tárgyanként 73 ezer forintot kell fizetni az emelt szintű érettségi vizsgáért.
Sokan, akik már befejezték középiskolai tanulmányaikat, különböző okokból döntenek úgy, hogy újra érettségiznek egy vagy több tantárgyból: egyesek az egyetemi felvételi követelmények teljesítése érdekében szeretnének jobb eredményt elérni, míg mások pályamódosítás miatt vizsgáznak újra.
A 2024-es május-júniusi érettségi időszakban 785 fő szerzett érettségi bizonyítványt tanulói jogviszony nélkül, és tettek le összesen 7712 sikeres érettségi vizsgát.
Azonban mélyen a zsebébe kell nyúlni annak, aki az érettségi megszerzését követően újból szeretne vizsgázni.
Azok számára, akik már nem állnak tanulói jogviszonyban, de szeretnének egy tantárgyból újra érettségizni egyetemi felvételi céljából, vizsgadíjat kell fizetniük. 2025-ben a középszintű érettségi vizsga díja tantárgyanként 44 000 forint, míg az emelt szintű vizsga díja 73 000 forint.
Ha valaki például két szintemelő érettségi vizsgát is szeretne tenni, annak már 146 ezer forintot kell kifizetnie.
A vizsgadíj mértéke az adott év minimálbérének százalékos arányához igazodik: középszinten a minimálbér 15%-a, emelt szinten pedig 25%-a. Ezért a díjak évente változhatnak a minimálbér alakulásának függvényében.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi vizsga térítésmentes az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
