A 70 ezer forintot is meghaladhatja az érettségi vizsgák díja 2025-ben

Mivel nőtt a minimálbér, így a vizsgadíjak összege is magasabb lehet 2025-ben közép- és emelt szinten egyaránt.

  • Székács Linda

A középszintű érettségi vizsgák vizsgadíja tantárgyanként 44 ezer forintra, az emelt szintű érettségi vizsgák Oktatási Hivatalnak fizetendő vizsgadíja pedig tárgyanként 73 ezer forintra nőhet 2025-ben.

Ahogy arról az Eduline-on is beszámoltunk, 2025-től a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedett. Bár ez nettóban sajnos továbbra is csak 193 390 forintot jelent, a minimálbér-emelésnek köszönhetően számos egyéb, az összeghez kötött további juttatás és adókedvezmény is változik. Többek között például a gyermekgondozási díj, azaz gyed összege, ami maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet, így tehát a felső határa 2025-ben havi bruttó 407 120 forint. De kedvezőbben alakul a táppénz összege is, aminek az alapját szintén a mindenkori minimálbér adja. A táppénz összege a 2025-ös minimálbér összege kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg, így az idén napi maximum 19 387 forint lehet.

A minimálbérhez kötött ugyanakkor az érettségi vizsgák Oktatási Hivatalnak fizetendő díjának összege is. A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, míg az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét.

Ez tehát azt jelenti, hogy mivel a minimálbér összege 2025-ben bruttó 290 800 forint, így

  • a középszintű érettségi vizsgák vizsgadíja tárgyanként 44 ezer forintra,
  • az emelt szintű érettségi vizsgák vizsgadíja pedig feltehetően 73 ezer forintra nő,

ami a 2024-es árakhoz képest középszinten 4, emelt szinten pedig 6 ezer forintos emelkedést jelent.

Az árakat az Oktatási Hivatal is megerősítette.

Kiknek kell fizetniük az érettségi vizsgákért 2025-ben?

"Az érettségi vizsga - az intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája"- tájékoztat a honlapján az OH.

Mindenki másnak fizetnie kell a vizsgáért, ami történhet

  • a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon; vagy
  • banki átutalással.

Vizsgadíjköteles vizsgára jelentkezés esetén az érvényes jelentkezés egyik feltétele a vizsgadíj befizetése és a vizsgadíj befizetési igazolásának bemutatása a vizsgajelentkezést fogadó intézménynél, így a befizetés határideje 2025. február 15. Eddig lehet ugyanis jelentkezni a 2024/25-ös tavaszi érettségi vizsgákra.

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.