Az ösztöndíjat azok kaphatják meg először, akik 2025. február 15-ig beadták a jelentkezésüket egy képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formájára is.
A Szegedi Tudományegyetem alapítványi ösztöndíjat ajánl fel a legmagasabb felvételi pontszámmal rendelkező, állami ösztöndíjas helyről lemaradó felvételizők számára – olvasható az egyetem közleményében.
Ahogy arról az Eduline-on elsőként beszámoltunk; 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami férőhelyek száma. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyhoz képest idén 2062-vel kevesebb állami ösztöndíjas férőhelyet kapott, de a Debreceni Egyetemen is több mint 800 férőhellyel kevesebb az állami ösztöndíjas férőhely. Csak az Állatorvostudományi Egyetem (+7), a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (+35), a Semmelweis Egyetem (+76), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (+265) hirdetett meg új férőhelyeket.
A Szegedi Tudományegyetemre idén összesen 5685 jelentkező kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre. Ez a szám 473-mal kevesebb, mint az előző évi felvételin .Ennek okán a 2025/26-os tanévtől az intézmény 250 önköltséges képzésre felvételt nyert, nappali tagozatos hallgatónak ad alapítványi ösztöndíjat, melynek összege pontosan megegyezik az adott képzés önköltségével.
Az alapítványi ösztöndíjra nem szükséges külön pályázni, az egyetem automatikusan ajánlja fel azt a legjobb, a felvételi jelentkezés során az állami és önköltséges formát egyaránt megjelölő, azonban csak az önköltséges képzésre bejutó jelentkezőknek.
Az intézmény felhívja arra a figyelmet, hogy az alapítványi ösztöndíjas hallgatók az állami juttatások szempontjából önköltségesnek minősülnek, így például tanulmányi vagy lakhatási ösztöndíjra nem lesznek jogosultak. A legjobban teljesítő alapítványi ösztöndíjas hallgatók viszont a tanév végén állami ösztöndíjat kaphatnak.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
