Felvételi 2025: pontszámítás a szakmai vizsga eredményéből

A szakképzettséggel rendelkező jelentkezőknek néhány éve már arra is lehetőségük van, hogy az egyetemi felvételi pontjaikat a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják. Mutatjuk, mi ennek a módja.

  • Székács Linda

2021-től a szakképzettséggel rendelkező diákok számára lehetőség van arra, hogy a felsőoktatási felvételi során a pontjaikat részben a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják, amennyiben szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésen tanulnának tovább és a szakmai vizsga érdemjegye legalább "jó" (4).

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az alábbi dokumentumok esetén lehet a szakmai vizsga eredményéből érettségi pontot számolni:

  • 2021-től kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél (technikumban szerezhető) - EMELT SZINTŰ érettségi vizsgának minősül;
  • 2021-től kiállított szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány (pl. szakgimnáziumban szerezhető) - KÖZÉPSZINTŰ érettségi vizsgának minősül;
  • 2012 utáni OKJ szerinti (komplex szakmai vizsgás) bizonyítvány (ha az Országos Képzési Jegyzék alapján 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést igazol) - KÖZÉPSZINTŰ érettségi vizsgának minősül.

A korábban felsorolt feltételek teljesülése esetén az érettségi pontok számítása szakmai vizsga esetén történhet

  • az érettségi követelményként meghatározott egy érettségi vizsgatárgy (százalékos) eredményének és a szakmai vizsga (százalékos) eredményének összeadásával, vagy
  • csak a szakmai vizsga eredményének figyelembevételével, annak négyszerese alapján.

"Amennyiben csak a szakmai vizsga eredménye alapján állapítják meg az érettségi pontokat és a szakmai vizsga minősítése legalább négyes, a jelentkező legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerezésével kell meghatározni" - teszik hozzá.

A felvételi összpontszám a szakképzettséggel rendelkező jelentkezők számára az alábbiak alapján is kiszámítható:

  • tanulmányi pontok + az érettségi követelményként meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének összege + intézményi pontok,
  • az érettségi követelményként meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredménye és egy szakmai vizsga eredményének kétszerese + intézményi pontok,
  • a szakmai vizsga eredményének négyszerese + intézményi pontok.

A számítási módok közül mindig a jelentkező számára legkedvezőbb lehetőséget veszik figyelembe.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.