A szakképzettséggel rendelkező jelentkezőknek néhány éve már arra is lehetőségük van, hogy az egyetemi felvételi pontjaikat a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják. Mutatjuk, mi ennek a módja.
2021-től a szakképzettséggel rendelkező diákok számára lehetőség van arra, hogy a felsőoktatási felvételi során a pontjaikat részben a szakmai vizsgájuk eredményéből számolják, amennyiben szakirányuknak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésen tanulnának tovább és a szakmai vizsga érdemjegye legalább "jó" (4).
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az alábbi dokumentumok esetén lehet a szakmai vizsga eredményéből érettségi pontot számolni:
A korábban felsorolt feltételek teljesülése esetén az érettségi pontok számítása szakmai vizsga esetén történhet
"Amennyiben csak a szakmai vizsga eredménye alapján állapítják meg az érettségi pontokat és a szakmai vizsga minősítése legalább négyes, a jelentkező legfeljebb 400 pontot szerezhet, amelyet a szakmai vizsgán kapott százalékos eredmény négyszerezésével kell meghatározni" - teszik hozzá.
A felvételi összpontszám a szakképzettséggel rendelkező jelentkezők számára az alábbiak alapján is kiszámítható:
A számítási módok közül mindig a jelentkező számára legkedvezőbb lehetőséget veszik figyelembe.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
