Keresztféléves felvételi 2025: így alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb mesterképzéseken

Mutatjuk, milyen pontokkal lehetett bejutni az öt legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzésre.

  • Székács Linda

Január 23-án kihirdették a 2025-ös keresztféléves felvételi ponthatárait. Az öt legnépszerűbb mesterképzés az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a következőképp alakult

  1. vezetés és szervezés (449)
  2. pénzügy (362)
  3. mérnökinformatikus (336)
  4. marketing (238)
  5. villamosmérnöki (233)

Mutatjuk, milyen ponthatárokkal lehetett bekerülni ezekre a mesterszakokra államilag támogatott formában:

vezetés és szervezés

  • Pannon Egyetem: 80
  • Pécsi Tudományegyetem: 92
  • Soproni Egyetem: 72
  • Széchenyi István Egyetem: 87

pénzügy

  • Budapesti Gazdasági Egyetem: 59
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 87
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 79

mérnökinformatikus

  • Miskolci Egyetem: 72
  • Óbudai Egyetem: 82
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 72
  • Szegedi Tudományegyetem: 66

marketing

  • Debreceni Egyetem: 80
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 76
  • Miskolci Egyetem: 85

villamosmérnöki

  • Óbudai Egyetem: 85
  • Széchenyi István Egyetem: 80
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 70
"Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. Előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok (például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező) miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam" - figyelmeztet a Felvi.

Mi jön a ponthatárok után?

A ponthatárok kihirdetése után öt napon belül az érintett felsőoktatási intézmény felvételi döntést küld a hozzájuk felvételt nyert hallgatóknak, benne többek között a beiratkozás dátumával, míg a besorolási döntést az Oktatási Hivatal legkésőbb legkésőbb 2025. január 31-ig küldi el e-mailben a felvételizőknek.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.