A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, de mivel ez a határidő idén hétvégére esik, így 2025-ben ez február 17-re módosult.
Már lehet jelentkezni a 2024/2025. tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszak vizsgáira – tette közzé az Oktatási Hivatal.
Középiskolában, szakképző intézményben történő jelentkezés esetén a jelentkezési lapot a középiskola, szakképző intézmény biztosítja a tanulók számára. A jelentkezés ebben az esetben papír alapon történik, számukra az elektronikus jelentkezési felületek nem használhatók.
Azok a jelentkezők, akik még nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, kizárólag abban a középiskolában vagy szakképző intézményben jelentkezhetnek érettségi vizsgára, amellyel a tanulói jogviszonyuk fennáll.
Amennyiben valaki olyan intézménnyel áll jogviszonyban, ami nem rendez érettségi vizsgát, vagy már rendelkezik érettségi vizsgával, de nincs tanulói jogviszonya, úgy a jelentkezést a területileg illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalban kell benyújtani.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
