Keresztféléves felvételi 2025: ilyen pontok kellettek a bejutáshoz a legnépszerűbb alapszakokon

Kihirdették a 2025-ös keresztféléves felvételi ponthatárait. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok azokon az alapszakokon, ahova a legtöbben jelentkeztek.

  • Székács Linda

Az általános felvételi eljáráshoz képest limitált lehetőségek közül válogathattak azok a felvételizők, akik valamilyen alapszakra készültek a 2025-ös keresztféléves felvételi eljárás során, hiszen ilyenkor az egyetemek többsége általában mesterképzéseket hirdet meg és azok közül sem mindet.

A 2025-ös keresztféléves felvételi eljárásban a legnépszerűbb alapképzés így mindössze 84 elsőhelyes jelentkezővel a kommunikáció és médiatudomány volt, amit 76 elsőhelyes jelentkezővel a kereskedelem és marketing követ, majd 70 fővel a pénzügy és számvitel, 68 fővel az emberi erőforrások és alig 33 elsőhelyes jelentkezővel a nemzetközi tanulmányok.

Mutatjuk, hány pontot kellett elérni a bekerüléshez:

kommunikáció- és médiatudomány

  • Kodolányi János Egyetem: 138, 136 (Budapesten)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 153
  • Milton Friedman Egyetem: 308

kereskedelem és marketing

  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 114
  • Pécsi Tudományegyetem: 331
  • Wekerle Sándor Üzleti Főiskola: 167

pénzügy és számvitel

  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 240
  • Milton Friedman Egyetem: 332
  • Pécsi Tudományegyetem: 316

emberi erőforrások

  • Kodolányi János Egyetem: 153 (távoktatásban), 142 (levelezőn)
  • Budapesti Metropolitan Egyetem: 226
  • Milton Friedman Egyetem: 480

nemzetközi tanulmányok

  • Kodolányi János Egyetem: 92
  • Budapesti Metropolitan Egyetem:255
  • Milton Friedman Egyetem: 348
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.