Felsőoktatási felvételi: új szabályt hoztak a honvédelemért adható többletpontok kapcsán

Mostantól már az alapkiképzés után is járnak felsőoktatási felvételi többletpontok.

  • Eduline/MTI

Az eddigieknél még kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak a területvédelmi tartalékos kiképzésben részt vevő fiatalok számára – tete közzé az MTI Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nyilatkozatát a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló jogszabály módosításáról.

„Az új szabályozás értelmében azok a fiatalok, akik 6 hónapos folyamatos önkéntes tartalékos kiképzésen vesznek részt, mostantól már az alapkiképzés után is jogosultak lesznek 16 többletpontot kapni a felsőoktatási felvételi eljárásban.„

A már meglévő többletpontokra vonatkozó szabályok továbbra is megmaradnak. Ennek értelmében:

  • a speciális szakfelkészítés elvégzésével 32 pontot,
  • a műveleti besorolású alakulatnál végzett szolgálatért pedig 64 pontot kaphatnak a felvételizők.

A miniszter azt is megjegyezte, hogy eddig több mint 3600-an csatlakoztak a Magyar Honvédséghez a júniusban kezdődött és októberben zárult tartalékos toborzókampány hatására.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.