Ilyen pontokkal lehetett bejutni a legnépszerűbb bölcsész szakokra a 2024-es felvételin

248 ponttól 460-ig bármi játszott.

  • Rodler Lili

Akik idén fognak érettségizni, azoknak már kell lennie egy elképzelésnek arról, hogy milyen irányba szeretnének majd továbbtanulni, hiszen hamarosan meg kell jelöljék az általuk kiválasztott egyetemeken az adott képzéseket. A felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint ellenében. Ehhez szeretnénk egy kis útmutatással szolgálni, ha a legnépszerűbb bölcsészképzések valamelyike foglalkoztat benneteket.

A 2024-es felvételi időszakban összesen 9663-an jelöltek meg első helyen valamilyen bölcsészképzést az összes jelentkező közül, ami 120 990 ember volt. Mutatjuk a legnépszerűbb nappali képzésű szakok állami ösztöndíjas ponthatárait:

pszichológia

  • ELTE: 453 pont
  • PPKE: 460 pont
  • SZTE: 446 pont
  • PE: 366 pont

anglisztika

  • ELTE: 329 pont
  • EKKE: 357 pont
  • PTE: 333 pont
  • SZTE: 385 pont

közösségszervezés

  • ELTE: 344 pont
  • PTE: 317 pont
  • DE: 352 pont
  • SZE. 255 pont

szabad bölcsészet

  • ELTE: 350 pont
  • PPKE: 302 pont
  • SZTE: 371 pont
  • DE: 362 pont

történelem

  • PTE: 248 pont
  • PPKE: 337 pont
  • SZTE: 368 pont
  • ME: 305 pont

A döntésben nem csak a ponthatárok segíthetnek. Érdemes lehet az adott egyetem nyílt napjára is elmennetek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.