Keresztféléves felvételi: meddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat?

Hamarosan lejár a keresztféléves felvételire jelentkezés határideje. Azok, akik már februárban egyetemen szeretnének tanulni november 15-ig adhatják be a jelentkezésüket.

A jelentkezési időszak lezárását követően megkezdődik az adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. A Hivatal ekkor létrehozza a felvételi eljárás központi nyilvántartását, a jelentkezők pedig 2024. december 14-től érhetik el az ügyintézési funkciókat az E-felvételiben.

A Felvi.hu tájékoztatása szerint, ha az adatok feldolgozása során a Hivatal megállapítja, hogy a jelentkezést hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb 2025. január 3-ig hiánypótlási felhívást küld.

A felsőoktatási intézményektől is várható felszólítás, ha az általuk kért dokumentumok hiányosak. Ezt 2024. december 20-ig kell kiküldeniük az intézményeknek.

A hiánypótlás határideje:

  • ha olyan dokumentumról kaptok hiánypótló felszólítást, amellyel már a jelentkezés időszakában rendelkeztetek, a pótlásra, feltöltésre nyitva álló határidő 5 nap
  • ha a dokumentumot 2024. november 15. után szerzitek meg (pl. szakképesítést igazoló bizonyítvány), azt legkésőbb 2025. január 9-ig pótolhatjátok
  • ha a felvételi eljárás évében szereztek külföldi érettségi bizonyítványt vagy felsőfokú oklevelet, úgy azt legkésőbb 2025. január 15-ig pótolhatjátok (amennyiben ezt jelentkezéskor jelöli az E-felvételiben)
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.