Ezekben a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gimnáziumokban nem kérnek központi írásbelit

A legtöbb ilyen iskolát Miskolcon találtuk.

Már elérhetőek a középiskolák tájékoztatói, amiből kiderül, hogy milyen osztályokat indítanak a 2025/26-os tanévben. Ebben határozták meg többek között a felvételi eljárás módját, és azt is hogyan számolják a pontokat.

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatják a pontokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyek,
  • vagy az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye,
  • vagy az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.

A KIFIR rendszerében megnéztük a tanulmányi területek keresésénél, hány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gimnázium nem kéri a központi írásbelit a kilencedikesektől.

Az intézmények listája:

  1. Nebuló Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Szakiskola – Miskolc
  2. Serényi László Általános Iskola és Gimnázium – Putnok
  3. Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Intézmény, Alapfokú Művészeti Iskola és Felnőttoktatási Intézmény – Miskolc
  4. Abigél Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Szakgimnázium, Gimnázium, Kollégium, Technikum és Szakképző Iskola – Nyíregyháza
  5. Szikszói Szakközépiskola, Szakgimnázium, Technikum és Gimnázium – Szikszó
  6. MIOK József Nádor Általános Iskola, Középiskola, Szakiskola és Szakképző Iskola – Miskolc
  7. Szent Márton Katolikus Gimnázium és Általános Iskola – Szikszó
  8. Miskolci SZC Mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Technikum – Mezőkövesd
  9. Dr. Ámbédkar Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Martin Luther King Középiskolai Kollégium - Miskolc
Fontos kiemelni, hogy a fenti intézmények egyes szakjain eltérhetnek a felvételi követelmények. Ezért nem elég csak a kiválasztott iskolára, hanem a pontos szakra is külön rá kell keresni, hogy kiderüljenek a felvételi követelmények.

A budapesti gimnáziumok felvételijéről ebben a cikkben olvashattok:

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.