Első világháború, Rákosi-korszak, liberalizmus – ilyen feladatokat kaptak a töriből vizsgázók az őszi érettségin

A 2024-es őszi érettségi feladatait és a hozzá tartozó megoldókulcsot az Oktatási Hivatal az írásbelit követő napon teszi közzé.

Október 16-án reggel történelemből középszinten 128 helyszínen 432, emelt szinten 22 helyszínen 109 vizsgázó tett érettségi vizsgát.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott, amin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Ennek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része pedig szöveges feladatokból állt.

A rövid feladatoknál a kereszténység, IV. Béla és az 1848-as forradalom kapcsán is voltak kérdések. A hosszabb szöveges feladatoknál a vizsgázókna egy egyetemes és egy magyar történelemhez kapcsolódó feladatot kellett kiválasztania. Ez lehetett:

  • a liberalizmus és a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját
  • vagy az első világháború és Magyarország újranépesülése.
A középszintű történelem érettségi feladatait itt, és a hozzá tartozó megoldókulcsot itt találjátok. Emelt szinten a feladatokat ide kattintva láthatjátok, a megoldások pedig innen érhetőek el.
    Azt, hogy a korábbi napokon milyen feladatokat kaptak az érettségizők magyarból itt, matekból pedig itt tudjátok megnézni.

      Hozzászólások

      Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

      Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

      „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

      Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

      Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

      Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.