Első világháború, Rákosi-korszak, liberalizmus – ilyen feladatokat kaptak a töriből vizsgázók az őszi érettségin

A 2024-es őszi érettségi feladatait és a hozzá tartozó megoldókulcsot az Oktatási Hivatal az írásbelit követő napon teszi közzé.

Október 16-án reggel történelemből középszinten 128 helyszínen 432, emelt szinten 22 helyszínen 109 vizsgázó tett érettségi vizsgát.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott, amin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Ennek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része pedig szöveges feladatokból állt.

A rövid feladatoknál a kereszténység, IV. Béla és az 1848-as forradalom kapcsán is voltak kérdések. A hosszabb szöveges feladatoknál a vizsgázókna egy egyetemes és egy magyar történelemhez kapcsolódó feladatot kellett kiválasztania. Ez lehetett:

  • a liberalizmus és a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját
  • vagy az első világháború és Magyarország újranépesülése.
A középszintű történelem érettségi feladatait itt, és a hozzá tartozó megoldókulcsot itt találjátok. Emelt szinten a feladatokat ide kattintva láthatjátok, a megoldások pedig innen érhetőek el.
    Azt, hogy a korábbi napokon milyen feladatokat kaptak az érettségizők magyarból itt, matekból pedig itt tudjátok megnézni.

      Hozzászólások

      Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

      Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

      Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

      A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

      Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

      Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

      „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

      Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

      Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

      A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.