Egyes egyetemeken meglepően magas, máshol kifejezetten alacsony pontszámok születtek. Mutatjuk, hány pontot kellett elérni azoknak, akik a pótfelvételin óvodapedagógus képzésre jelentkeztek.
Több mint 17 ezer pótfelvételiző közül 4700-an valamilyen pedagógusképzést jelöltek meg a 2024-es pótfelvételin, ami meghaladta az általában legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők létszámát is.
Népszerűek volt az óvodapedagógus, a tanító, valamint a csecsemő és kisgyermeknevelő szak is, ezek többségét pedig a legnépszerűbb, legnagyobb pedagógusképző egyetemek is meghirdették a pótfelvételin. Hogy hova, hány ponttal lehetett bekerülni, az egyetemenként eltérő, egy-egy szak esetében pedig kifejezetten meglepő pontszámok születtek.
Megnéztük, mi a helyzet az óvodapedagógus képzéseken.
208 és 400 is lehet
A Debreceni Egyetem önköltséges óvodapedagógusképzésére a pótfelvételin 400 ponttal lehetett bekerülni, míg az általános felvételi eljárás során ez a képzési forma el sem indult, de az államilag támogatott óvodapedagógus képzésre elég volt 210 pont.
Hogy most miért 400 lett a ponthatár, arra az lehet a magyarázat, hogy a pótfelvételin csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárás során nem adtak le jelentkezést, vagy nem kerültek be egyik általuk megjelölt képzésre sem. A ponthatárt pedig minden esetben annak a jelentkezőnek a pontszáma adja, aki utolsóként, még éppen "befér" a képzésre. Előfordulhat tehát, hogy a pótfelvételin mindössze egy leendő hallgató jelölte meg a Debreceni Egyetem önköltséges óvodapedagógus képzését, aki 400 pontot szerzett, így értelemszerűen az ő pontszáma adja a ponthatárt ezen a képzésen.
Ezzel szemben más egyetemekre már jóval alacsonyabb pontszámokkal államilag finanszírozott óvodapedagógus képzésre is be lehetett kerülni. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen például 356 kellett, a Szegedi Tudományegyetemen 226, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig mindössze 208 lett a ponthatár a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas óvodapedagógus képzésre a pótfelvételin.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
