Önköltségesre 400, államira 208 - ilyen pontokkal lehetett bekerülni óvodapedagógus képzésre a pótfelvételin

Egyes egyetemeken meglepően magas, máshol kifejezetten alacsony pontszámok születtek. Mutatjuk, hány pontot kellett elérni azoknak, akik a pótfelvételin óvodapedagógus képzésre jelentkeztek.

  • Székács Linda

Több mint 17 ezer pótfelvételiző közül 4700-an valamilyen pedagógusképzést jelöltek meg a 2024-es pótfelvételin, ami meghaladta az általában legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők létszámát is.

Népszerűek volt az óvodapedagógus, a tanító, valamint a csecsemő és kisgyermeknevelő szak is, ezek többségét pedig a legnépszerűbb, legnagyobb pedagógusképző egyetemek is meghirdették a pótfelvételin. Hogy hova, hány ponttal lehetett bekerülni, az egyetemenként eltérő, egy-egy szak esetében pedig kifejezetten meglepő pontszámok születtek.

Megnéztük, mi a helyzet az óvodapedagógus képzéseken.

208 és 400 is lehet

A Debreceni Egyetem önköltséges óvodapedagógusképzésére a pótfelvételin 400 ponttal lehetett bekerülni, míg az általános felvételi eljárás során ez a képzési forma el sem indult, de az államilag támogatott óvodapedagógus képzésre elég volt 210 pont.

Hogy most miért 400 lett a ponthatár, arra az lehet a magyarázat, hogy a pótfelvételin csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárás során nem adtak le jelentkezést, vagy nem kerültek be egyik általuk megjelölt képzésre sem. A ponthatárt pedig minden esetben annak a jelentkezőnek a pontszáma adja, aki utolsóként, még éppen "befér" a képzésre. Előfordulhat tehát, hogy a pótfelvételin mindössze egy leendő hallgató jelölte meg a Debreceni Egyetem önköltséges óvodapedagógus képzését, aki 400 pontot szerzett, így értelemszerűen az ő pontszáma adja a ponthatárt ezen a képzésen.

Ezzel szemben más egyetemekre már jóval alacsonyabb pontszámokkal államilag finanszírozott óvodapedagógus képzésre is be lehetett kerülni. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen például 356 kellett, a Szegedi Tudományegyetemen 226, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig mindössze 208 lett a ponthatár a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas óvodapedagógus képzésre a pótfelvételin.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.