Itt vannak a 2024-es pótfelvételi ponthatárok

Kiderült, hány ponttal lehet bekerülni a pótfelvételizőknek a 2024 őszén induló egyetemi képzésekre. Mutatjuk, hol nézhetitek meg ezeket.

17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetem képzésére. Erre azok jelentkezhettek, akik a felvételin nem kerültek be egyik megjelölt szakra sem, vagy nem is jelentkeztek felsőoktatási képzésre. A pótfelvételizők 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

A ponthatárokat a felvi.hu-n, ide kattintva nézhetitek meg.

A legnépszerűbb szakok ponthatárairól itt olvashattok, és azokat a képzéseket is összegyűjtöttük, ahova kettes-hármas érettségivel is be lehetett kerülni.

Mikor jön az éretesítés?

Azok, akik megadták a mobilszámukat, sms-ben is értesítést kapnak az eredményükről, de a közzététel után az eredmény az E-felvételiben is megnézhető. A felvételi határozat szeptember első napjaiban érkezik azoknak, akik a pótfelvételin jutnak be az egyetemre, ami az E-felvételiből tölthető majd le a Hivatalos iratok menüpontból.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.