Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az őszi érettségire. Előrehozott érettségi vizsgát azonban nem minden tárgyból tehettek. Mutatjuk, mit kell tudnotok róla.
Az előrehozott érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal tett vizsgát jelenti. Ilyet csak abban az esetben tudtok tenni, ha még tanulói jogviszonnyal rendelkeztek. Azt viszont érdemes tudnotok, hogy nem minden tárgyból van lehetőségetek előrehozottan vizsgázni.
Gimnáziumban vagy szakgimnáziumban tanulók esetében
Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint idegen nyelvekből a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban lehet érettségi vizsgát tenni.
Más érettségi tantárgyból csak abban az esetben tehettek előrehozott vizsgát, ha a tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a tanulmányok befejező tanévét megelőző tanévek valamelyikében lezárult. Így először a középiskolai tanulmányok befejező tanévét megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, vagy az azt követő vizsgaidőszakokban van lehetőségetek előrehozott érettségi vizsgát tenni.
Technikumi képzésben tanulók esetében
A kötelező érettségi vizsgatárgyakból – az idegen nyelv kivételével - legkorábban a 12. évfolyam május-júniusi vizsgaidőszakában lehet érettségi vizsgát tenni.
Bármely más érettségi vizsgatárgyból és idegen nyelv érettségi vizsgatárgyból legkorábban a 11. évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában tehettek előrehozott érettségi vizsgát abban az esetben, ha a szakképző intézmény szakmai programjában az adott vizsgatárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeket már teljesítettétek.
Az OH kiemelte, hogy azoknál a tantárgyaknál, amelyek tanítása a középiskolát lezáró évfolyamon fejeződik be, az előrehozott vizsga letétele továbbra sem lehetséges.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.