Az viszont kiderült, hogy nem kell pótfelvételizniük az érintetteknek.
Számos olyan visszajelzést kaptunk a július 24-i ponthatárhúzást követően, amik szerint diákok tucatja azért nem jutott be valamelyik általa első helyen megjelölt egyetemre (rosszabb esetben pedig egyik megjelölt intézménybe se), mert elszámolták a pontjaikat. Vannak, akiknek a középiskolai bizonyítványa törlődött a rendszerből, másoknak nem adták hozzá az érettségi és középiskolai eredményekből számolt pontjaikhoz például a nyelvizsgáért járó intézményi pontokat.
A Népszava szerette volna megtudni, pontosan mennyi bejelentés érkezett az Oktatási Hivatalhoz (OH) hibásan számolt pontokkal kapcsolatban, de konkrét számot nem közölt a hivatal, állítása szerint erről csak a jogorvoslati, felülbírálati időszak lezárultát követően áll módjukban tájékoztatást adni.
Az OH azt írta, akinek jogos az észrevétele, mert eljárási vagy adminisztrációs okból számítási hiba történt, az módosított besorolási döntést kap és a korrigált pontok szerint, a jelentkezés sorrendjében jelölt legkedvezőbb helyre veszik fel. Vagyis akiknek valóban elszámolták a pontjait, azoknál kijavítják a felvételi eredményt, és ha így bejutnak az általuk választott helyre, nem szükséges pótfelvételizniük. Ha pedig valaki jelentkezett pótfelvételire, de a pontok korrigálása után mégis felvételt nyert, a pótfelvételiből párhuzamosan kikerül.
A probléma egyik kiváltó oka az új pontszámítási rendszer: 2024-től számos esetben szabad kezet kapnak az egyetemek, többek között azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire, és hány többletpontot (új nevükön: intézményi pontot) adnak, illetve megváltozott a középszintű érettségi értéke is: 2024-től csak az elért százalékos eredmény kétharmadát kapják meg a tanulók pontszámként az egyetemi felvételin.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
