Közel 5 százalékot rontottak a középszinten biológiából érettségiző diákok a 2023-as átlageredményekhez képest - derül ki az idei érettségi eredmények statisztikáiból.
Az Oktatási Hivatal a napokban hozta nyilvánosságra a 2024-es tavaszi érettségi vizsgák eredményeit. Biológiából a diákok középszinten átlagosan 57,49 százalékot értek el, szemben a 2023-as 62,10 százalékos, és a 2022-es 62,23 százalékos eredményekkel. A romlás azonban nem olyan drasztikus, mint amilyennek elsőre tűnik. 2021-ben mindössze átlagosan 53,90 százalékot teljesítettek a középszinten vizsgázók, így bár az idei 57,49 százalékos eredmény visszacsúszást jelent, szerencsére nem olyan mértékűt, mint amilyen eredményeket a koronavírus-járvány alatt érettségizők értek el.
Emelten ugyanakkor évről évre jobb a helyzet és a biológiából emelt szinten érettségizők átlaga egyre javul. Míg 2022-ben 61,11 százalékot teljesítettek, 2023-ban már 65,10 százalék, idén pedig 66,25 százalék volt az emelt szintű biológiaérettségi átlaga.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
