Középszinten romlott, emelten javult a biológiaérettségi átlaga az elmúlt évekhez képest

Közel 5 százalékot rontottak a középszinten biológiából érettségiző diákok a 2023-as átlageredményekhez képest - derül ki az idei érettségi eredmények statisztikáiból.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal a napokban hozta nyilvánosságra a 2024-es tavaszi érettségi vizsgák eredményeit. Biológiából a diákok középszinten átlagosan 57,49 százalékot értek el, szemben a 2023-as 62,10 százalékos, és a 2022-es 62,23 százalékos eredményekkel. A romlás azonban nem olyan drasztikus, mint amilyennek elsőre tűnik. 2021-ben mindössze átlagosan 53,90 százalékot teljesítettek a középszinten vizsgázók, így bár az idei 57,49 százalékos eredmény visszacsúszást jelent, szerencsére nem olyan mértékűt, mint amilyen eredményeket a koronavírus-járvány alatt érettségizők értek el.

 

Oktatási Hivatal

Emelten ugyanakkor évről évre jobb a helyzet és a biológiából emelt szinten érettségizők átlaga egyre javul. Míg 2022-ben 61,11 százalékot teljesítettek, 2023-ban már 65,10 százalék, idén pedig 66,25 százalék volt az emelt szintű biológiaérettségi átlaga.

 

Oktatási Hivatal

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.