Középszinten romlott, emelten javult a biológiaérettségi átlaga az elmúlt évekhez képest

Közel 5 százalékot rontottak a középszinten biológiából érettségiző diákok a 2023-as átlageredményekhez képest - derül ki az idei érettségi eredmények statisztikáiból.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal a napokban hozta nyilvánosságra a 2024-es tavaszi érettségi vizsgák eredményeit. Biológiából a diákok középszinten átlagosan 57,49 százalékot értek el, szemben a 2023-as 62,10 százalékos, és a 2022-es 62,23 százalékos eredményekkel. A romlás azonban nem olyan drasztikus, mint amilyennek elsőre tűnik. 2021-ben mindössze átlagosan 53,90 százalékot teljesítettek a középszinten vizsgázók, így bár az idei 57,49 százalékos eredmény visszacsúszást jelent, szerencsére nem olyan mértékűt, mint amilyen eredményeket a koronavírus-járvány alatt érettségizők értek el.

 

Oktatási Hivatal

Emelten ugyanakkor évről évre jobb a helyzet és a biológiából emelt szinten érettségizők átlaga egyre javul. Míg 2022-ben 61,11 százalékot teljesítettek, 2023-ban már 65,10 százalék, idén pedig 66,25 százalék volt az emelt szintű biológiaérettségi átlaga.

 

Oktatási Hivatal

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.