Az elmúlt öt év legjobb érettségi átlagát érték el a diákok közép- és emelt szinten is kémiából.
Középszinten több mint 3 százalékot, emelt szinten körülbelül 1 százalékot javítottak a kémiából érettségiző diákok a 2023-as átlageredményekhez képest.
Az Oktatási Hivatal napokban publikált statisztikái szerint idén a kémiából középszinten érettségizők átlagosan 74,80 százalékot értek el a vizsgán, szemben a 2023-as 71,41 százalékos átlageredménnyel. Arról nem is beszélve, hogy a 2020-as átlaghoz képest a diákok több mint 10 százalékkal teljesítettek jobban. A koronavírus-járvány kirobbanásának évében ugyanis a középszintű kémiaérettségi átlageredménye mindössze 63,52 százalék volt.
Hasonlóan nagyot javítottak a kémiából érettségizők emelt szinten is. Míg 2020-ban átlagosan mindössze 51,90 százalékot értek el a vizsgán, idén már az emelt szintű kémiaérettségi átlageredménye 65,11 százalék lett.
Sajnos azonban nem minden tárgyból sikerült ilyen jól az érettségi. Erről bővebben az alábbi cikkünkben olvashattok:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
