248 ponttól 460-ig: ilyen pontok kellettek a legnépszerűbb bölcsész szakokhoz

Pszichológián 460, történelem szakon 248 pont is elég volt a sikeres felvételihez a 2024-es ponthatárhúzáson.

Ismét a gazdasági szakok taroltak a legnagyobbat, de sok felvételiző szeretett volna bekerülni bölcsészképzésre is. Összesen 9663-an jelöltek meg első helyen valamilyen bölcsészképzést az idei felsőoktatási felvételiben.

Mutatjuk a legnépszerűbb nappali képzésű szakok állami ösztöndíjas ponthatárait:

pszichológia

  • ELTE: 453 pont
  • PPKE: 460 pont
  • SZTE: 446 pont
  • PE: 366 pont

anglisztika

  • ELTE: 329 pont
  • EKKE: 357 pont
  • PTE: 333 pont
  • SZTE: 385 pont

közösségszervezés

  • ELTE: 344 pont
  • PTE: 317 pont
  • DE: 352 pont
  • SZE. 255 pont

szabad bölcsészet

  • ELTE: 350 pont
  • PPKE: 302 pont
  • SZTE: 371 pont
  • DE: 362 pont

történelem

  • PTE: 248 pont
  • PPKE: 337 pont
  • SZTE: 368 pont
  • ME: 305 pont
A 2024-es felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.