Felvételi 2024: itt vannak a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések ponthatárai

Közel 121 ezren jelentkeztek idén valamelyik magyar egyetem alap, osztatlan- vagy mesterképzésére. Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon.

  • Székács Linda

Az Oktatási Hivatal idén nem hozta nyilvánosságra, hogy egy adott szakra összesen hányan jelentkeztek a felsőoktatási felvételi eljárásban. Amit azonban tudni lehet, az az elsőhelyes jelentkezők száma. Eszerint idén sem sikerült letaszítani a népszerűségi rangsor első helyéről a gazdálkodási és menedzsment szakot, aminek a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzésére összesen 4064-en jelentkeztek.

Ponthatárok 2024

De nagy a verseny a második legnépszerűbb képzésen, pszichológián is, amire 2758-an jelentkeztek állami ösztöndíjas, nappali képzési rendben, a lista harmadik helyén szereplő osztatlan jogászképzésre pedig 2409-en.

Mutatjuk, hogyan alakulnak a ponthatárok a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakokon:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 370
  • Corvinus: 443
  • ELTE: 409

pszichológia

  • ELTE: 453
  • KRE: 441
  • PPKE: 460
  • SZTE: 446

jogász

  • ELTE: 476
  • KRE: 436
  • DE: 431

kereskedelem és marketing

  • BGE: 371
  • ELTE: 406
  • PTE: 377

mérnökinformatikus

  • BME: 340
  • ÓE: 382
  • SZE: 310

nemzetközi gazdálkodás

  • BGE: 370
  • ELTE: 426
  • CORVINUS: 478 (angol nyelven)

programtervező informatikus

  • ELTE: 365
  • DE: 322
  • PTE: 291

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 415
  • PPKE: 395
  • PTE: 424
  • Corvinus: 444

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.