Több mint 30 millió forintba kerül az idei felvételi legdrágább önköltséges képzése

A szakot először 2023-ban indították, és állami ösztöndíjas formában nem is elérhető.

  • Székács Linda

Félévente 4 300 000 forintba, összesen pedig 30 100 000 forintba kerül a Milton Friedman Egyetem Óbudai Egyetem közreműködésével indított 7 féléves repülőmérnök alapszakja, amit állami ösztöndíjas formában nem is indítanak az idei felsőoktatási felvételiben.

A szakra csak és kizárólag önköltséges formában kerülhetnek be a sikeresen felvételiző hallgatók, akik a szak elvégzése után hivatásos pilótadiplomát és két, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) által minősített nemzetközi tanúsítványt kapnak.

"Hallgatóink

  • a legfejlettebb európai standardnak megfelelő elméleti és gyakorlati repülőgépvezetői kiképzést kapnak;
  • a képzés során leteszik a repülős szakszolgálati engedélyük megszerzéséhez szükséges hatósági vizsgákat;
  • megismerkednek a légi közlekedési ágazatnak a repülőgép-vezetéshez kapcsolódó technológiai folyamataival;
  • a budapesti helyszín adottságait kihasználva közvetlen tapasztalatot szereznek egy nemzetközi repülőtér üzemeléséről, a nagygépes karbantartás műveleteiről és a nemzetközi forgalmat lebonyolító légtér irányításáról;
  • megismerik a repülést lehetővé tevő természeti jelenségek és műszaki megoldások összefüggéseit;
  • elsajátítják a járműmérnöki alapismereteket;
  • a vállalatgazdálkodási, menedzsmenti és — a szűkebb repülésbiztonságon túlmutató — minőségbiztosítási ismereteket kapnak;
  • átfogó kompetenciafejlesztő tréningeken vesznek részt"

- szerepel az egyetem honlapján.

A bekerüléshez szükséges ponthatár 2023-ban 248 pont volt.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Felsőoktatás
Vatai Dalma

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna