Ez az öt legnépszerűbb mesterképzés a 2024-es felvételiben

Ezeken a mesterszakokon lehet a legnagyobb a verseny.

  • Székács Linda

Közel 121 ezer diák sorsa dől el július 24-én; ekkor húzzák a felsőoktatási felvételi ponthatárait. A jelentkezők mintegy 67 százaléka alapképzésre, 20 százalékuk valamilyen mesterképzésre jelentkezett.

Az öt legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó nappali tagozatos, államilag finanszírozott mesterképzés listája a következőképp alakul:

  • pszichológia - 852
  • vezetés és szervezés - 496
  • marketing - 319
  • programtervező informatikus - 312
  • tanári - 284

A legnépszerűbb mesterképzésre, pszichológiára egyébként alapképzésben sokkal többen jelentkeznek. A nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait is összesítve összesen 4948-an készülnek valamelyik egyetem pszichológia alapképzésére. Ezt csak a gazdálkodási és menedzsment előzi meg összesen 6801 elsőhelyes jelentkezővel.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.