Alig néhány hét maradt a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetéséig. Mutatjuk, milyen szempontok alapján állapítják meg ezeket.
Július 24-én kiderül, kik kezdik a következő tanévet valamelyik magyar egyetem képzésén.
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Számít
"A jelentkezők felvételi összpontszáma alapján intézményenként, szakonként kialakul egy egységes rangsor. Ennek és az intézmények kapacitásának alapján történik a ponthatárok megállapítása" - írja a felvételi tájékoztató.
A felvételi tájékoztató szerint alap- és osztatlan, valamint felsőoktatási szakképzésre az a jelentkező nyerhet felvételt, aki a jelentkezési határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be, rendelkezik legalább középfokú végzettséggel (érettségi bizonyítvánnyal), megfelel a szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl: alkalmassági vizsga), rendelkezik az intézmények által előírt, az érettségi pontok számításához meghatározott érettségi követelménnyel az előírt szinten (emelt vagy közép), és az összpontszáma eléri a megállapított ponthatárt.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Mesterképzésre azok a jelentkezők juthatnak be, akik érvényes jelentkezést nyújtottak be a jelentkezési határidő végéig, van felsőfokú végzettségük (legalább alapszakos), teljesítik az egyetem által előírt feltételeket és a felvételi összpontszámuk eléri a megállapított ponthatárt.
Míg az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezők pontszámait 500 pontos rendszerben, a mesterképzésekre jelentkezőkét csak 100 pontos rendszerben, egészen más követelmények és szempontok szerint számolják.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
