Hétfőtől a középszintű szóbelikkel folytatódnak az érettségik: mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Június 17. és július 3. között 1161 helyszínen, 3150 vizsgabizottság előtt, csaknem 290 ezer középszintű szóbeli vizsgával folytatódik az érettségi - közölte a napokban az Oktatási Hivatal.

  • Székács Linda

Május 6. és 27. között közel 113 ezren mérettették meg magukat a közép- és emelt szintű írásbeli vizsgákon. A legtöbben végzős középiskolások voltak, akik rendes érettségi vizsgát tettek, de több ezren vizsgáztak előrehozottan, vagy tettek ismétlő, kiegészítő vagy pótló vizsgát.

"A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61%-a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8%-a). Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33%-a). Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3%-a), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212" - írta akkor az OH.

Az írásbeli vizsgákat követően június 5. és 12. között 108 tárgyból, 242 helyszínen, 3912 tantárgyi bizottság előtt mintegy 45 ezren tettek emelt szintű szóbeli érettségi vizsgát, most pedig eljött az ideje a középszinten érettségizőknek is.

Míg azonban az emelt szintű szóbeli vizsgák időpontját és azok követelményeit központilag határozták meg, a középszintű vizsgák esetében ezek iskolánként eltérnek, hiszen azokról az intézmények maguk dönthetnek.

Arról, hogy milyen segédeszközöket használhattok a vizsgán itt olvashattok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.