Hétfőtől a középszintű szóbelikkel folytatódnak az érettségik: mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

Június 17. és július 3. között 1161 helyszínen, 3150 vizsgabizottság előtt, csaknem 290 ezer középszintű szóbeli vizsgával folytatódik az érettségi - közölte a napokban az Oktatási Hivatal.

  • Székács Linda

Május 6. és 27. között közel 113 ezren mérettették meg magukat a közép- és emelt szintű írásbeli vizsgákon. A legtöbben végzős középiskolások voltak, akik rendes érettségi vizsgát tettek, de több ezren vizsgáztak előrehozottan, vagy tettek ismétlő, kiegészítő vagy pótló vizsgát.

"A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61%-a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8%-a). Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33%-a). Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3%-a), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212" - írta akkor az OH.

Az írásbeli vizsgákat követően június 5. és 12. között 108 tárgyból, 242 helyszínen, 3912 tantárgyi bizottság előtt mintegy 45 ezren tettek emelt szintű szóbeli érettségi vizsgát, most pedig eljött az ideje a középszinten érettségizőknek is.

Míg azonban az emelt szintű szóbeli vizsgák időpontját és azok követelményeit központilag határozták meg, a középszintű vizsgák esetében ezek iskolánként eltérnek, hiszen azokról az intézmények maguk dönthetnek.

Arról, hogy milyen segédeszközöket használhattok a vizsgán itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.