Ezekre figyeljetek oda, különben bukhatjátok az egyetemi felvételit

Összegyűjtöttük, hogy mikre kell különösen odafigyelni a felvételi jelentkezés során ahhoz, hogy biztosan érvényes legyen a jelentkezésetek az általatok kiválasztott egyetemekre.

Követelmények teljesítése

Egyes szakokon a sikeres felvételihez szükséges teljesítenetek az érettségin túl, az intézmény által előírt egyéb követelményeket. Ilyen lehet például a kötelező alkalmassági vizsga, amely leggyakrabban a pedagógusképzéseknél, de bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is jellemző.

Ha nem mentek el az alkalmassági vizsgára, vagy elmentetek, de „nem felelt meg” minősítést kaptok, akkor a vizsgát kérő jelentkezési helyre nem tudnak majd felvenni titeket. Emellett akkor is sikertelen lehet a felvételitek, ha nem külditek be időben az egyetemek által kért dokumentumokat.

Az E-felvételi rendszerében még július 10-ig van lehetőségetek az ügyintézésre.

Minimumponthatárok

Bár a felvételi szabályok változása miatt már nincsen központilag meghatározott minimumponthatár, ettől függetlenül az egyetemek saját ponthatárt írhatnak elő. Ha ezt a ponthatárt nem sikerül megugranotok, akkor szintén nem nyerhettek felvételt az általatok kiválasztott intézménybe.

Arról, hogy a 2024-es felvételin hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, ebben a cikkünkben olvashattok.

Érettségi a szükséges tárgyból

Az egyetemek amellett, hogy előírhatják, mely tárgyakból kell érettségit tennetek, arról is dönthetnek, hogy azt közép- vagy emelt szinten kell-e teljesítenetek. Ha nem néztétek át alaposan az intézmény felvételi követelményeit, és nem a megfelelő tárgyból, vagy nem a megfelelő szinten érettségiztek, akkor sajnos elúszhat a jelentkezésetek.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.