Ezekre figyeljetek oda, különben bukhatjátok az egyetemi felvételit

Összegyűjtöttük, hogy mikre kell különösen odafigyelni a felvételi jelentkezés során ahhoz, hogy biztosan érvényes legyen a jelentkezésetek az általatok kiválasztott egyetemekre.

Követelmények teljesítése

Egyes szakokon a sikeres felvételihez szükséges teljesítenetek az érettségin túl, az intézmény által előírt egyéb követelményeket. Ilyen lehet például a kötelező alkalmassági vizsga, amely leggyakrabban a pedagógusképzéseknél, de bizonyos egészségügyi és államtudományi szakokon is jellemző.

Ha nem mentek el az alkalmassági vizsgára, vagy elmentetek, de „nem felelt meg” minősítést kaptok, akkor a vizsgát kérő jelentkezési helyre nem tudnak majd felvenni titeket. Emellett akkor is sikertelen lehet a felvételitek, ha nem külditek be időben az egyetemek által kért dokumentumokat.

Az E-felvételi rendszerében még július 10-ig van lehetőségetek az ügyintézésre.

Minimumponthatárok

Bár a felvételi szabályok változása miatt már nincsen központilag meghatározott minimumponthatár, ettől függetlenül az egyetemek saját ponthatárt írhatnak elő. Ha ezt a ponthatárt nem sikerül megugranotok, akkor szintén nem nyerhettek felvételt az általatok kiválasztott intézménybe.

Arról, hogy a 2024-es felvételin hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, ebben a cikkünkben olvashattok.

Érettségi a szükséges tárgyból

Az egyetemek amellett, hogy előírhatják, mely tárgyakból kell érettségit tennetek, arról is dönthetnek, hogy azt közép- vagy emelt szinten kell-e teljesítenetek. Ha nem néztétek át alaposan az intézmény felvételi követelményeit, és nem a megfelelő tárgyból, vagy nem a megfelelő szinten érettségiztek, akkor sajnos elúszhat a jelentkezésetek.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.