Megvan a pécsi Pont Ott Parti programja

Mutatjuk, mikor és hol várhatjátok majd a ponthatárokat Pécsett.

  • Székács Linda

Július 24-én kiderül, kik jutottak be idén az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. A napra országszerte számos ponthatárváró rendezvénnyel készülnek, a főváros mellett általában több vidéki városban is.

Idén elsőként a Pécsi Tudományegyetem hozta nyilvánosságra a ponthatárváró rendezvényének programját és helyszínét. Ezt idén is a pécsi Széchenyi téren tartják majd július 24-én 18 és 22 óra között.

"Csatlakozzatok hozzánk, hiszen a pécsi ponthúzó partin igazi fesztiválhangulat lesz a leendő és a jelenlegi PTE-s közösség számára! Mi vár rátok? Zene, interaktív programok, kari játékok, PTE-s partnerek - tehát rengeteg szórakozás" - írják.

A ponthatárok kihirdetése után, 21 és 22 óra között a szervezők valamilyen koncerttel készülnek, a fellépő kilétét azonban még nem osztották meg.

A rendezvényen a részvétel ingyenes lesz.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.