Érettségi 2024: emelt szintű érettséginél ki bírálja el az észrevételt?

Mutatjuk a részleteket.

Ha nem úgy javították ki az emelt szintű írásbeli dolgozatotokat, ahogy a javítási, értékelési útmutató alapján kellett volna, akkor észrevételt tehettek, amit az iskola igazgatójánál kell leadnotok a következő munkanap végéig, azaz 16 óráig. De mi történik ezután?

Az igazgatónak az észrevételt a lehető legrövidebb időn belül tovább kell küldenie a kormányhivatalnak, hiszen a kivizsgálás emelt szintű érettségi esetében a kormányhivatal feladata.

A kormányhivatal az észrevétellel érintett feladatot a javítási, értékelési útmutató alapján újraértékelteti egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt. Ezután a szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet.

- írja az Oktatási Hivatal, vagyis ez azt jelenti, hogy akár pontot is veszíthettek.

Ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal átküldi az iskola igazgatójának, aki pedig továbbítja azt a vizsgabizottság elnökének.

 

 

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.