Így pontozzák a középszintű töriérettségit

Mennyi pontot lehet szerezni az írásbeli és a szóbeli érettségin? Összegyűjtöttük, hogy milyen pontozási szabályok érvényesek a történelem érettségin 2024-ben.

Az írásbeli vizsgák nagy része már lezajlott, azonban a szóbelik még hátravannak. Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak.

A magyarérettségihez hasonlóan, a történelemnél is 100 pont jár az írásbeli vizsgára és 50 pont a szóbelire. Tehát összesen 150 pontot szerezhettek a teljes érettségin.

Írásbeli vizsga pontozása

Az írásbeli vizsga egy központi feladatsortból áll, amelyet két részre osztanak:

  • I. rész: egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása: 50 pont
  • II. rész: szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása: 50 pont

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán egy tételt kell húznotok és a tételkifejtésre kaphattok maximum 50 pontot.

Osztályozás

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy elégséges eredményt érjetek el az érettségin, vizsgarészenként legalább 12%-ot, összesítve pedig 25%-ot kell elérnetek.

Azokból a tárgyakból, amelynek vizsgája több részből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kapjatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem szerzitek meg a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgára elégtelen eredményt kaptok.

A középszintű érettségi százalékos eredményei:

Az érettségin elért százalékAz arra adható jegy
80-100%jeles (5)
60-79%jó (4)
40-59%közepes (3)
25-39%elégséges (2)
0-24%elégtelen (1)

A kormány által megjelentetett táblázat szerint 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet kaphattok a felsőoktatási felvételin. 25-től a 100 százalékos érettségik pontozásának a részletes táblázatát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.