Mennyi pontot lehet szerezni az írásbeli és a szóbeli érettségin? Összegyűjtöttük, hogy milyen pontozási szabályok érvényesek a történelem érettségin 2024-ben.
Az írásbeli vizsgák nagy része már lezajlott, azonban a szóbelik még hátravannak. Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2024-ben június 5-12. között tartják, a középszintű vizsgákat pedig június 17. és július 3. között kell megszerveznie az iskoláknak.
A magyarérettségihez hasonlóan, a történelemnél is 100 pont jár az írásbeli vizsgára és 50 pont a szóbelire. Tehát összesen 150 pontot szerezhettek a teljes érettségin.
Írásbeli vizsga pontozása
Az írásbeli vizsga egy központi feladatsortból áll, amelyet két részre osztanak:
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán egy tételt kell húznotok és a tételkifejtésre kaphattok maximum 50 pontot.
Osztályozás
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ahhoz, hogy elégséges eredményt érjetek el az érettségin, vizsgarészenként legalább 12%-ot, összesítve pedig 25%-ot kell elérnetek.
Azokból a tárgyakból, amelynek vizsgája több részből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy legalább elégséges osztályzatot kapjatok. Ha valamelyik vizsgarészből nem szerzitek meg a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgára elégtelen eredményt kaptok.
A középszintű érettségi százalékos eredményei:
| Az érettségin elért százalék | Az arra adható jegy |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
A kormány által megjelentetett táblázat szerint 2024-től a 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 pontot, míg egy 60 százalékos vizsgáért már csak negyvenet kaphattok a felsőoktatási felvételin. 25-től a 100 százalékos érettségik pontozásának a részletes táblázatát itt tudjátok megnézni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
