Az alkalmassági vizsga egyes szakok felvételijénél elengedhetetlen. Mutatjuk ennek a részleteit.
Kinek kell alkalmassági vizsgát tennie?
A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga. Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mely szakokon elengedhetetlenek ezek a vizsgák.
Mikor kezdődnek?
Az időpontok egyetemenként eltérhetnek, azonban többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat. Erről értesítést is fogtok kapni, amelyet az adott felsőoktatási intézmény küldi ki, de ha az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptatok ilyen tartalmú levelet, akkor célszerű az adott intézménynél érdeklődni ezzel kapcsolatban.
Kell érte fizetni?
Ez is egyetemtől függ. Van olyan intézmény, ahol ingyenes a vizsga, azonban több helyen fizetnetek kell érte. A vizsga díja általában 4000 forint szokott lenni.
Hogyan értékelik a vizsgát?
Az alkalmassági vizsgán kétfajta értékelést kaphattok: „megfelelt” vagy „nem felelt meg”. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
