Mutatjuk, mennyire érezték nehéznek a diákok a feladatsort. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.
Május 16-án kémiából középszinten 251 (közülük 4 fő angol, 1 fő szlovák nyelven), emelt szinten pedig 3640 vizsgázó (közülük 10 fő angol nyelven) érettségizett.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
A középszintű írásbeli vizsgára 150 percet kaptak a diákok, amin a feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Emelt szinten pedig 240 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a feladatokat, amelyek típusai lehettek: feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok. Az elérhető maximális pontszám közép- és emelt szinten is egyaránt 100 pont.
„A számolás teljesíthető, az elméleti rész viszont kifejezetten nehéz volt”
- mondta a kémiából emelt szinten érettségiző Fanni. Bár a feladatok nem okoztak meglepetést a számára - a számolásnál szerinte nem is volt változás az eddigi évek feladataihoz képest -, az elméleti részt a vártnál nehezebbnek találta.
Ennek oka, hogy nagyon tárgyilagos feladatokat kaptak, amelyekben „konkrétan rákérdeztek mindenre”. Bár Fanninak rosszabbul sikerült a vizsga, mint ahogyan azt remélte, bízik benne, hogy a nehézségek ellenére is ötöst fog kapni.
Konrád, aki szintén emelt kémiát írt, Fannival ellentétben az elméleti részt találta a könnyebbnek. Neki a számolós rész okozott nagyobb nehézséget, amelyekre ugyan felkészült, de elmondása szerint azok nagyon kevertek voltak. Egy feladaton belül több típusú számolást kellett végezni, ami meglepő volt.
Egy kicsivel pozitívabban beszámolót kaptunk Esztertől, aki szerint:
"az eddigi vizsgák közül ez volt a legkiegyensúlyozottabb"
- és hozzátette, a biológiánál sokkal jobbnak érezte. Az érettségiző diák úgy érezte, hogy tényleg emelt szintű feladatokat kaptak, és minden anyagba belekérdeztek. Nagyrészt azonban olyan volt, mint az előző években.
Eszter kiemelte az elektrokémiás feladatot, ami szerinte a legnehezebb volt. Bár a végeredményt nem sikerült kiszámolnia, de részpontokat valószínűleg így is szerzett vele. Emellett a táblázatos feladat sem volt a legkönnyebb, ez ugyanis picit más volt, mint az előző években, „de az sem volt megugorhatatlan”.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
