Mutatjuk, mennyire érezték nehéznek a diákok a feladatsort. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.
Május 16-án kémiából középszinten 251 (közülük 4 fő angol, 1 fő szlovák nyelven), emelt szinten pedig 3640 vizsgázó (közülük 10 fő angol nyelven) érettségizett.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
A középszintű írásbeli vizsgára 150 percet kaptak a diákok, amin a feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Emelt szinten pedig 240 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a feladatokat, amelyek típusai lehettek: feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok. Az elérhető maximális pontszám közép- és emelt szinten is egyaránt 100 pont.
„A számolás teljesíthető, az elméleti rész viszont kifejezetten nehéz volt”
- mondta a kémiából emelt szinten érettségiző Fanni. Bár a feladatok nem okoztak meglepetést a számára - a számolásnál szerinte nem is volt változás az eddigi évek feladataihoz képest -, az elméleti részt a vártnál nehezebbnek találta.
Ennek oka, hogy nagyon tárgyilagos feladatokat kaptak, amelyekben „konkrétan rákérdeztek mindenre”. Bár Fanninak rosszabbul sikerült a vizsga, mint ahogyan azt remélte, bízik benne, hogy a nehézségek ellenére is ötöst fog kapni.
Konrád, aki szintén emelt kémiát írt, Fannival ellentétben az elméleti részt találta a könnyebbnek. Neki a számolós rész okozott nagyobb nehézséget, amelyekre ugyan felkészült, de elmondása szerint azok nagyon kevertek voltak. Egy feladaton belül több típusú számolást kellett végezni, ami meglepő volt.
Egy kicsivel pozitívabban beszámolót kaptunk Esztertől, aki szerint:
"az eddigi vizsgák közül ez volt a legkiegyensúlyozottabb"
- és hozzátette, a biológiánál sokkal jobbnak érezte. Az érettségiző diák úgy érezte, hogy tényleg emelt szintű feladatokat kaptak, és minden anyagba belekérdeztek. Nagyrészt azonban olyan volt, mint az előző években.
Eszter kiemelte az elektrokémiás feladatot, ami szerinte a legnehezebb volt. Bár a végeredményt nem sikerült kiszámolnia, de részpontokat valószínűleg így is szerzett vele. Emellett a táblázatos feladat sem volt a legkönnyebb, ez ugyanis picit más volt, mint az előző években, „de az sem volt megugorhatatlan”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
