Mutatjuk, mennyire érezték nehéznek a diákok a feladatsort. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.
Május 16-án kémiából középszinten 251 (közülük 4 fő angol, 1 fő szlovák nyelven), emelt szinten pedig 3640 vizsgázó (közülük 10 fő angol nyelven) érettségizett.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
A középszintű írásbeli vizsgára 150 percet kaptak a diákok, amin a feladatsor általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Emelt szinten pedig 240 perc alatt kellett megoldaniuk az érettségizőknek a feladatokat, amelyek típusai lehettek: feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, esettanulmány típusú problémafeladat és számítási feladatok. Az elérhető maximális pontszám közép- és emelt szinten is egyaránt 100 pont.
„A számolás teljesíthető, az elméleti rész viszont kifejezetten nehéz volt”
- mondta a kémiából emelt szinten érettségiző Fanni. Bár a feladatok nem okoztak meglepetést a számára - a számolásnál szerinte nem is volt változás az eddigi évek feladataihoz képest -, az elméleti részt a vártnál nehezebbnek találta.
Ennek oka, hogy nagyon tárgyilagos feladatokat kaptak, amelyekben „konkrétan rákérdeztek mindenre”. Bár Fanninak rosszabbul sikerült a vizsga, mint ahogyan azt remélte, bízik benne, hogy a nehézségek ellenére is ötöst fog kapni.
Konrád, aki szintén emelt kémiát írt, Fannival ellentétben az elméleti részt találta a könnyebbnek. Neki a számolós rész okozott nagyobb nehézséget, amelyekre ugyan felkészült, de elmondása szerint azok nagyon kevertek voltak. Egy feladaton belül több típusú számolást kellett végezni, ami meglepő volt.
Egy kicsivel pozitívabban beszámolót kaptunk Esztertől, aki szerint:
"az eddigi vizsgák közül ez volt a legkiegyensúlyozottabb"
- és hozzátette, a biológiánál sokkal jobbnak érezte. Az érettségiző diák úgy érezte, hogy tényleg emelt szintű feladatokat kaptak, és minden anyagba belekérdeztek. Nagyrészt azonban olyan volt, mint az előző években.
Eszter kiemelte az elektrokémiás feladatot, ami szerinte a legnehezebb volt. Bár a végeredményt nem sikerült kiszámolnia, de részpontokat valószínűleg így is szerzett vele. Emellett a táblázatos feladat sem volt a legkönnyebb, ez ugyanis picit más volt, mint az előző években, „de az sem volt megugorhatatlan”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
