Minden, amit a csütörtöki földrajzérettségiről tudni érdemes

Hamarosan kezdődnek a közép- és emelt szintű írásbeli érettségi vizsgák földrajzból. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

  • Székács Linda

Délután 14 órakor osztják ki a feladatlapokat azoknak a diákoknak, akik földrajzból vizsgáznak közép- vagy emelt szinten. A középszinten vizsgázóknak 120, az emelteseknek 240 perce lesz a feladatok megoldására, amivel a középszintesek maximum 90, az emeltesek maximum 100 pontot szerezhetnek.

A középszintű feladatlap két részből áll össze. Egy 20 pontot érő, 20 perc alatt megoldandó topográfiai ismereteket és képességeket mérő I. feladatlapból, és egy földrajzi ismereteket számonkérő 70 pontos, 100 perc alatt megoldandó II. feladatlapból.

A vizsgaleírás szerint középszinten az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz használható középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép és vonalzó.

A leírás szerint az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 40%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés,forráselemzés).

Az emelt szinten vizsgázók írásbelije nem oszlik két részre, ők egyetlen, földrajzi ismereteket és képességeket mérő feladatsort kapnak aminek a megoldására 240 percük lesz.

A feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.
  • 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.
  • 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

A vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá vonalzó használható, amiket a vizsgázó biztosít. Térképet és középiskolai atlaszt azonban az emelt szinten vizsgázók nem használhatnak.

A 2024-es földrajzérettségi feladatsorait és hivatalos megoldásait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.