„A programozáson kívül elég okés volt a feladatsor” - ilyennek látták a diákok a középszintű digitális kultúra érettségit

Az Excel és a Word sem okozott gondot az érettségizőknek, az igazi mumus azonban a programozás volt. Mutatjuk, mennyire találták nehéznek a diákok a digitális kultúra érettségit középszinten.

Idén az új, 2020-as nat miatt informatika helyett digitális kultúrából érettségiztek a diákok. Excelben és Wordben is kellett feladatot megoldaniuk az érettségizőknek, emellett pedig a vektorgrafikai és a programozási kérdésekre is kellett válaszolniuk.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

„Az Excel nagyon egyszerű, és a Word is nagyon könnyű volt. Maradjon ilyen jövőre is”

- számolt be lapunknak Lorin, egy esztergomi gimnázium érettségiző diákja, aki összességében nehezebb vizsgára számított. Elmondása szerint arra készült, hogy össze kell majd kaparnia a 25 pontot, ehhez képest most úgy érzi, még a hármast is elérheti.

Bár a vektorgrafikát nem tanulták az órán, így az sem volt könnyű. A legnagyobb nehézséget mégis a programozás okozta, amelynek feladatában egy társasjáték résztvevőjének a dobásai alapján kellett bemutatniuk a játék menetét. Ugyan a gimnáziumban tanultak programozni, de nem azon a szinten, amit a feladat elvárt volna. Emellett Lorin otthon is teljesen más típusokat gyakorolt, mint amit végül élesben kaptak.

Hasonló véleményeket osztott meg velünk a békéscsabai Kitti is. Szerinte a „programozáson kívül elég okés volt a feladatsor”, de összességében ő is kicsit nehezebb vizsgára számított.

Az adatbázis készítése és a Word is könnyen megoldható volt, azonban az exceles feladat megfogalmazása nagyon rossz volt.

„Ha a mintán nem lett volna ott az eredmények negyede akkor nem is lehetett volna megcsinálni”

- mondta Kitti.

A középszintű digitális kultúra gyakorlati feladatsorával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.