„A programozáson kívül elég okés volt a feladatsor” - ilyennek látták a diákok a középszintű digitális kultúra érettségit

Az Excel és a Word sem okozott gondot az érettségizőknek, az igazi mumus azonban a programozás volt. Mutatjuk, mennyire találták nehéznek a diákok a digitális kultúra érettségit középszinten.

Idén az új, 2020-as nat miatt informatika helyett digitális kultúrából érettségiztek a diákok. Excelben és Wordben is kellett feladatot megoldaniuk az érettségizőknek, emellett pedig a vektorgrafikai és a programozási kérdésekre is kellett válaszolniuk.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

„Az Excel nagyon egyszerű, és a Word is nagyon könnyű volt. Maradjon ilyen jövőre is”

- számolt be lapunknak Lorin, egy esztergomi gimnázium érettségiző diákja, aki összességében nehezebb vizsgára számított. Elmondása szerint arra készült, hogy össze kell majd kaparnia a 25 pontot, ehhez képest most úgy érzi, még a hármast is elérheti.

Bár a vektorgrafikát nem tanulták az órán, így az sem volt könnyű. A legnagyobb nehézséget mégis a programozás okozta, amelynek feladatában egy társasjáték résztvevőjének a dobásai alapján kellett bemutatniuk a játék menetét. Ugyan a gimnáziumban tanultak programozni, de nem azon a szinten, amit a feladat elvárt volna. Emellett Lorin otthon is teljesen más típusokat gyakorolt, mint amit végül élesben kaptak.

Hasonló véleményeket osztott meg velünk a békéscsabai Kitti is. Szerinte a „programozáson kívül elég okés volt a feladatsor”, de összességében ő is kicsit nehezebb vizsgára számított.

Az adatbázis készítése és a Word is könnyen megoldható volt, azonban az exceles feladat megfogalmazása nagyon rossz volt.

„Ha a mintán nem lett volna ott az eredmények negyede akkor nem is lehetett volna megcsinálni”

- mondta Kitti.

A középszintű digitális kultúra gyakorlati feladatsorával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.