Az Excel és a Word sem okozott gondot az érettségizőknek, az igazi mumus azonban a programozás volt. Mutatjuk, mennyire találták nehéznek a diákok a digitális kultúra érettségit középszinten.
Idén az új, 2020-as nat miatt informatika helyett digitális kultúrából érettségiztek a diákok. Excelben és Wordben is kellett feladatot megoldaniuk az érettségizőknek, emellett pedig a vektorgrafikai és a programozási kérdésekre is kellett válaszolniuk.
| Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása |
|
„Az Excel nagyon egyszerű, és a Word is nagyon könnyű volt. Maradjon ilyen jövőre is”
- számolt be lapunknak Lorin, egy esztergomi gimnázium érettségiző diákja, aki összességében nehezebb vizsgára számított. Elmondása szerint arra készült, hogy össze kell majd kaparnia a 25 pontot, ehhez képest most úgy érzi, még a hármast is elérheti.
Bár a vektorgrafikát nem tanulták az órán, így az sem volt könnyű. A legnagyobb nehézséget mégis a programozás okozta, amelynek feladatában egy társasjáték résztvevőjének a dobásai alapján kellett bemutatniuk a játék menetét. Ugyan a gimnáziumban tanultak programozni, de nem azon a szinten, amit a feladat elvárt volna. Emellett Lorin otthon is teljesen más típusokat gyakorolt, mint amit végül élesben kaptak.
Hasonló véleményeket osztott meg velünk a békéscsabai Kitti is. Szerinte a „programozáson kívül elég okés volt a feladatsor”, de összességében ő is kicsit nehezebb vizsgára számított.
Az adatbázis készítése és a Word is könnyen megoldható volt, azonban az exceles feladat megfogalmazása nagyon rossz volt.
„Ha a mintán nem lett volna ott az eredmények negyede akkor nem is lehetett volna megcsinálni”
- mondta Kitti.
A középszintű digitális kultúra gyakorlati feladatsorával az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
