Veszíthettek pontot, ha észrevételt tesztek az érettségin?

Mutatjuk a szabályokat.

  • Tornyos Kata

Ha nem úgy javították ki az írásbeli dolgozatotokat, ahogy a javítási, értékelési útmutató alapján kellett volna, akkor észrevételt tehettek. Az érintett feladat felüljavítása során az eredetileg megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányba is el lehet térni – írja az Oktatási Hivatal. Tehát az is elképzelhető, hogy végül tőletek vonnak le pontot.

Ha észrevételt tesztek az írásbeli dolgozatotok javítására, akkor azt az igazgatónak egy másik szaktanárral a javítási, értékelési útmutató alapján felül kell vizsgáltatnia. Ilyenkor az igazgató gondoskodik arról, hogy az előzetes értekezleten a helyettes szaktanár álljon rendelkezésre az észrevételben foglaltak elbírálására. Az észrevétel elbírálásában nem vehet részt a dolgozatot elsőként javító szaktanár.

Fontos, hogy a vizsgálat a dolgozatnak csak arra a részletére terjedhet ki, amelynek javítására a vizsgázó észrevételt tett. Illetve az elbírásában nem vehet részt a dolgozatot elsőként javító szaktanár. Észrevételt a megtekintést követő első munkanap végéig, vagyis tizenhat óráig tehettek.

A döntés ellen fellebezhettek, ha nem értetek vele egyet, ezt a vizsga eredményének kihirdetését követő öt napon belül jogszabálysértésre hivatkozva nyújthatjátok be.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.