Ezeket a feladatokat kapták a diákok a németérettségi szövegértés és nyelvhelyesség részében

Véget ért a középszintű németérettségi, mutatjuk milyen feladatokat kellett megoldania a vizsgázóknak középszinten a szövegértés és nyelvhelyességi részben.

  • Székács Linda

Az írásbelik első hete a némettel zárult. Az Oktatási Hivatal adatai szerint pénteken 7772-en vizsgáztak németből középszinten, 2332-en pedig emelt szintű vizsgát tettek. Érdemes megjegyezni, hogy csütörtökön angolból jóval többen érettségiztek: középszinten 34 491-en, míg emelt szinten 20 821-en adtak számot a tudásukról.

A középszintű németérettségi első, szövegértési részében a diákoknak az alábbi feladatokat kellett megoldaniuk, amelyre 60 percet kaptak.

 

A nyelvhelyességi részben pedig azeket a feladatokat kapták. Erre összesen 30 percük volt.

 

A vizsga ugyanúgy épült fel németből is (és egyébként az összes élő idegen nyelvből), mint a csütörtöki angol. Vagyis egy:
  • 33 pontos szövegértésből,
  • 18 pontos nyelvhelyességből,
  • 33 pontos hallott szöveg értésből
  • 33 pontos íráskészségből.
A németérettségi legfontosabb tudnivalóiról ebben a cikkünkben olvashattok:

    Hozzászólások

    Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

    Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

    Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

    Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

    Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

    Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.