Ezeket a feladatokat kapták a diákok a németérettségi szövegértés és nyelvhelyesség részében

Véget ért a középszintű németérettségi, mutatjuk milyen feladatokat kellett megoldania a vizsgázóknak középszinten a szövegértés és nyelvhelyességi részben.

  • Székács Linda

Az írásbelik első hete a némettel zárult. Az Oktatási Hivatal adatai szerint pénteken 7772-en vizsgáztak németből középszinten, 2332-en pedig emelt szintű vizsgát tettek. Érdemes megjegyezni, hogy csütörtökön angolból jóval többen érettségiztek: középszinten 34 491-en, míg emelt szinten 20 821-en adtak számot a tudásukról.

A középszintű németérettségi első, szövegértési részében a diákoknak az alábbi feladatokat kellett megoldaniuk, amelyre 60 percet kaptak.

 

A nyelvhelyességi részben pedig azeket a feladatokat kapták. Erre összesen 30 percük volt.

 

A vizsga ugyanúgy épült fel németből is (és egyébként az összes élő idegen nyelvből), mint a csütörtöki angol. Vagyis egy:
  • 33 pontos szövegértésből,
  • 18 pontos nyelvhelyességből,
  • 33 pontos hallott szöveg értésből
  • 33 pontos íráskészségből.
A németérettségi legfontosabb tudnivalóiról ebben a cikkünkben olvashattok:

    Hozzászólások

    Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

    A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

    A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

    A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

    A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

    Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

    A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.