A szerdai új töriérettségitől is sokan tartanak: itt vannak a legfontosabb tudnivalók

A korábbi évekhez képest mennyiben lesz más az idei történelem írásbeli? Számít a helyesírás a töriérettségin? Milyen hosszú a rövid esszé? Összegyűjtöttük az összes fontos információt a szerdai vizsgával kapcsolatban. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.

A magyar és a matek után május 8-án, 9 órakor a történelemmel folytatódik a tavaszi érettségi. Az Oktatási Hivatal közlése szerint történelemből középszinten 68 802, emelt szinten pedig 7679 diák ad számot a tudásáról.

Az új 2020-as Nat miatt a töriérettségi is változik idén, igaz a magyarhoz képest nem sokat. A feladatok típusa és a vizsga szerkezete ugyanaz marad, mint a korábbi években, azonban a témakörök több helyen módosulnak.

Érettségizzetek velünk!

Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.

A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Középszintre többek között lekerült emelt szintről az amerikai függetlenségi háború, az Aranybulla. Az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették például a francia abszolutizmust vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában.

Az idei követelmények között nem szerepel a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör, mert átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez.

Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, hogy annak ellenére, hogy az idei történelemérettségi a tematikájában csak néhány helyen tér el a korábbiaktól, mégis kialakult egyfajta pánikhangulat.

Repárszky szerint ennek több oka is lehet: egyrészt a magyarérettségi viszonylag sokat változik, és az ezzel kapcsolatos félelmek egy kicsit „átragadtak” a történelemre is, másrészt az idei lesz az első írásbeli az új Nemzeti Alaptanterv szerint, így természetes, hogy a diákok jobban tartanak tőle, harmadrészt pedig sokáig kevés volt a mintafeladat, emiatt nem volt annyi lehetőség a gyakorlásra.

Melyik részre mennyi idő lesz középszinten?

A történelemérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolni, míg a második részben esszéket kell írni. Erre összesen 180 perce lesz a vizsgázóknak.

Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.  A választás során arra is figyelni kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz.

Fontos, hogy a rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas. Pontlevonás jár, ha valaki ezeknél jóval többet vagy kevesebbet ír.

Emelt szinten egy órával tovább lehet írni

Emelt szinten szintén az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írni, amelyre összesen 140 perc áll az érettségizők rendelkezésére.

Emelt szinten a hat esszéfeladat közül hármat kell kifejteni: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhattok a megadott témákból válogatva.

Emelt szinten

  • a rövid esszé 110-130
  • a hosszú esszé 240-290
  • a komplex esszé pedig 290-340 szavas.

Hogy melyik esszétémát választottátok mindig egyértelműen jelölni kell a feladatlapon.

Számít a helyesírás az írásbelin?

Középszinten az írásbelin lehet használni kronológiai táblázat nélküli történelem atlaszt, emelt szinten a tanulók azonban csak a második résznél vehetik elő. (Az atlaszt az írásbelire az érettségizők viszik.) Ezen kívül az iskola minden teremben biztosít legalább három példányban helyesírási szótárt is.

Bár a töriérettségi alapvetően nem a helyesírásról szól, de az esszék pontozásánál figyelembe veszik. Ha valaki valamelyik szó helyesírásában nem biztos, érdemes megnéznie a helyesírási szótárban.

Az írásbeli emelt-és középszinten is történelemből 100 pontos.

És mikor lesznek a szóbelik?

Az emelt szintű szóbeliket idén június 5-12. között, a középszintű szóbeli vizsgákat június 17. és július 3. között kell lebonyolítania az iskoláknak.

A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.at, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.