A korábbi évekhez képest egy kicsivel könnyebb a középszintű töriérettségi első része az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint.
A feladatok közül a kereszténység elterjedése és az arab terjeszkedés is olyan, amelynek megoldásához térképet is kell használnia a diákoknak. Az általunk megkérdezett történelemtanár azt mondta, hogy logikus gondolkodással és jó szövegértéssel egyik sem jelenthet különösebb kihívást. Egyedül az egyik dátum beazonosítása lehet nehezebb, de ha valaki ismeri az atlaszt, akkor erre is tud válaszolni.
A Hunyadi Mátyással és a barokkal foglalkozó feladatban a szaktanár szerint a források magukért beszélnek, így azok sem okozhatnak problémát, és a Rákóczi-szabadságharc is könnyű lesz azoknak, akik ezt a részt átnézték. Ennél a feladatnál egyedül az utolsó kérdéssel gyűlhet meg a diákok baja.
A történelemtanár hozzátette, hogy a Horthy-korszakos feladatnak nem túl szerencsés a megfogalmazása, ami többeket összezavarhat, főleg, ha nem olvassák el alaposan a szöveget és nem helyezik kontextusba.
Az I. világháborús feladat is egyszerű, a megoldásban az atlasz sokat tud segíteni a diákoknak. A Németország újraegyesítésével foglalkozó feladat okozhat némi nehézséget, mert ez a témakör a tananyag legvégén szerepel, így sokan csak felületesen futhatták át, ráadásul az ezzel kapcsolatos dátum nincs benne az atlaszban.
A Kádár-korszakos feladat szintén sokaknak jelenthet nehézséget, mert a megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, de a szaktanár szerint a jó választ ki lehet logikázni. Az első rész utolsó, demográfiai feladata pedig szintén könnyű, egy grafikon segítségével kell a kérdésekre válaszolni.
A történelemtanár úgy fogalmazott, hogy bár az új Nat miatt változott idén történelem érettségi is, de a feladatsor első része a korábbi évekhez képest egy fokkal könnyebbre sikerült, amit megfelelő szövegértéssel, forráselemzéssel és az atlasszal jól meg lehet írni.
Az első részre 50 pontot kaphatnak a vizsgázók.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
