A korábbi évekhez képest egy kicsivel könnyebb a középszintű töriérettségi első része az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint.
A feladatok közül a kereszténység elterjedése és az arab terjeszkedés is olyan, amelynek megoldásához térképet is kell használnia a diákoknak. Az általunk megkérdezett történelemtanár azt mondta, hogy logikus gondolkodással és jó szövegértéssel egyik sem jelenthet különösebb kihívást. Egyedül az egyik dátum beazonosítása lehet nehezebb, de ha valaki ismeri az atlaszt, akkor erre is tud válaszolni.
A Hunyadi Mátyással és a barokkal foglalkozó feladatban a szaktanár szerint a források magukért beszélnek, így azok sem okozhatnak problémát, és a Rákóczi-szabadságharc is könnyű lesz azoknak, akik ezt a részt átnézték. Ennél a feladatnál egyedül az utolsó kérdéssel gyűlhet meg a diákok baja.
A történelemtanár hozzátette, hogy a Horthy-korszakos feladatnak nem túl szerencsés a megfogalmazása, ami többeket összezavarhat, főleg, ha nem olvassák el alaposan a szöveget és nem helyezik kontextusba.
Az I. világháborús feladat is egyszerű, a megoldásban az atlasz sokat tud segíteni a diákoknak. A Németország újraegyesítésével foglalkozó feladat okozhat némi nehézséget, mert ez a témakör a tananyag legvégén szerepel, így sokan csak felületesen futhatták át, ráadásul az ezzel kapcsolatos dátum nincs benne az atlaszban.
A Kádár-korszakos feladat szintén sokaknak jelenthet nehézséget, mert a megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, de a szaktanár szerint a jó választ ki lehet logikázni. Az első rész utolsó, demográfiai feladata pedig szintén könnyű, egy grafikon segítségével kell a kérdésekre válaszolni.
A történelemtanár úgy fogalmazott, hogy bár az új Nat miatt változott idén történelem érettségi is, de a feladatsor első része a korábbi évekhez képest egy fokkal könnyebbre sikerült, amit megfelelő szövegértéssel, forráselemzéssel és az atlasszal jól meg lehet írni.
Az első részre 50 pontot kaphatnak a vizsgázók.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
