A technikumokban a 12. osztályban csak a közismereti tárgyak oktatása fejeződik be. A heti 14-15 db szakmai órára az írásbeli-és a szóbeli érettségi között is be kell járniuk a diákoknak.
A Civil Közoktatási Platform szerkesztőségünk részére is elküldött közleményéből kiderült, hogy ez az előírás a technikumok nagy részében a tanév kezdetéig nem tudatosult. Azt pedig sok helyen el sem hitték, hogy ezeket az órákat nem is csoportosíthatják át úgy, hogy ne kelljen a tanulóknak minden nap bejárniuk. (A tanév rendje rendelet szerint a tizenkettedikesek tanítási napjainak száma ugyanannyi, mint a 9-11.-eseké.)
Ha betartják ezeket az előírásokat, akkor a 32.-35. tanítási héten napi 3 tanórát mindenhol meg kell tartani. A kollégisták nem utazhatnak haza, hogy önállóan készüljenek a szóbelire, a messziről bejáróknak pedig három tanóra miatt kell több órát utazniuk – a menetrend azonban nem igazodik a rövidített tanítási napokhoz.
- olvasható a közleményben.
A technikumokban az idei az első év, amikor tizenkettedikesek csak előrehozott érettségit tehetnek, és az érettségibizonyítványukat csak a 13. év végén kapják meg a szakmai vizsga után. (A szalmai vizsga az ötödik emelt szintűnek minősülő érettségi tárgy.) Tizenharmadik évfolyamon az idegen nyelvet leszámítva már a diákok nem tanulnak közismereti tárgyakat, ugyanakkor egy érettségi tárgyból igényelhetnek felkészítést.
Az idei tavaszi vizsgaidőszakban a technikumi diákok általában három, kevesebb esetben pedig kettő tárgyból fognak érettségizni. A felkészülésüket pedig a gimnazistákhoz képest az is nehezíti, hogy bár a technikumokban a kötelező érettségi tárgyak óraszáma megegyezik ugyan a gimnáziumokéval, de ezen órák többsége a 9.-10. évfolyamon van megtartva.
A Civil Közoktatási Platfrom információi szerint az intézmények egy részében megtartják a napi három szakmai órát, de akadnak olyan technikumok, ahol próbálják tömbösíteni az órákat, hogy a tanulók fel tudjanak készülni a szóbelire. Ezekre a javaslatokra vannak olyan szakképzési centrumok, amelyek az érettségi előtt egy hónappal sem reagáltak.
Az, hogy a szakmai órák száma 12.-ben nem változik, önmagában is megnehezíti az érettségizők dolgát, és esélyegyenlőtlenséget jelent a továbbtanulásnál azoknak, akik 14 éves kori döntésüket felülvizsgálva nem szakirányban kívánnak továbbtanulni. Nekik a közismereti érettségi nehezítettségért nem jelent kárpótlást, hogy szakirányú továbbtanulásnál élni lehet a szakmai vizsga négyszeres beszámításának a lehetőségével.
- fejtették ki a közleményben, majd hozzátették, hogy nem értik, miért nem lehet a heti óraszámot a napok között átcsoportosítani, mert a mostani helyzet felesleges feszültséget okoz az amúgy is stresszes érettségizőknek és az új rendszerrel először találkozó tanároknak. Arra kérik a Kulturális és Innovációs Minisztériumot és a szakképző centrumokat, hogy jogszabályváltoztatással és/vagy helyi megoldások engedélyezésével javítsanak az érettségiző technikumi diákok helyzetén.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
