A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban tanulóknak két feltételt kell teljesíteni ahhoz, hogy nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítványt szerezhessenek. Mutatjuk a feltételeket.
Az általános tanrendben tanulókkal ellentétben, a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban résztvevő diákok felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot szerezhetnek az érettségijükkel – írja az Oktatási Hivatal.
A vizsgaszabályzat szerint ahhoz, hogy ezt megkaphassátok, az alábbi feltételeknek kell megfelelnetek:
Amennyiben az iskolátoknak nincs ezzel kapcsolatban kikötése, akkor ti választhatjátok ki a két vizsgatárgy szintjét, illetve azt is, hogy mely tárgyakból szeretnétek az adott nyelven leérettségizni.
Fontos tudnotok, hogy erre azonban csak egyszer van lehetőségetek. Az érettségi után tett kiegészítő, szintemelő vagy ismétlő vizsga megszerzése után a bizonyítvány már nem megváltoztatható. Ha adott nyelvből mégis újra érettségiznétek emelt szinten, és eléritek a 60 %-ot, legfeljebb középfokú nyelvvizsgának megfelelő bizonyítványt kaphattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
