Mit lehet tenni, ha a felvételi jelentkezés már befejeződött, de csak a következő hónapban szereztek nyelvvizsgát vagy más pluszpontot igazoló dokumentumot? Válaszolunk a kérdésre.
Február 15-én lejárt a felvételi jelentkezés határideje, ami azt jelenti, hogy eddig kellett leadnotok az ehhez szükséges meglévő dokumentumokat. Azonban akkor sincs semmi gond, ha a határidőig nem tudtatok mindent feltölteni.
Abban az esetben, ha például most fogtok nyelvvizsgát szerezni, akkor annak a feltöltésére még bőven lesz időtök. Az ügyintézési időszakban ugyanis minden hiányzó dokumentumot pótolhattok, amiket legkésőbb 2024. július 10-ig tölthettek majd fel az E-felvételi rendszerébe.
A pluszpontokkal nagyban növelhetitek az esélyeiteket a felvételin, ezért érdemes utánajárni, hogy milyen eredményeket jutalmaznak az egyetemek. A felvételi szabályok változása miatt ennek értékelése intézményenként eltérő lehet.
Az alábbi cikkeinkben összegyűjtöttük, hogy melyik egyetem mire ad többletpontokat:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
