Még néhány napig lehet jelentkezni a tavaszi érettségi vizsgákra

Csütörtökön lejár a jelentkezési határidő.

  • Tornyos Kata

Február 15-ig jelentkezhetnek a vizsgára, akik 2024 tavaszán szeretnének érettségit tenni.

A felvi.hu leírása szerint a középiskolás diákok számára a jelentkezési lapot a középiskola vagy szakképző intézmény biztosítja. Azonban ha úgy érettségiznétek valamiből, hogy már rendelkeztek érettségi vizsgával, vagy olyan középiskolával álltok jogviszonyban, ami nem szervez érettségi vizsgát (például szakiskola), vagy esetleg korábban külföldön érettségiztetek és jelenleg nincs magyarországi jogviszonyotok, nektek a jelentkezéseteket a kormányhivatalhoz kell benyújtanotok.

Szintén a kormányhivatalhoz kell benyújtanotok a jelentkezéseteket akkor is, ha még nincs érettségitek, de nem álltok jogviszonyban egyetlen középfokú intézménnyel sem, illetve ha külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában folytattok tanulmányokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István