Az eredményekből látszik, hogy a nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak a korábbi évekhez hasonlóan a magyar sikerült jobban. Ehhez képest negyedikesek átlagosan 7,5 ponttal többet szereztek matekból.
Az Oktatási Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozta az idei központi írásbeli eredményeit (90 százalékos feldolgozottságnál és a mentességgel vizsgázók nélkül), amelyből kiderült, átlagosan hány pontot írtak magyarból és matekból a negyedikesek, hatodikosok és a nyolcadikosok.
Az átlagpontszámok évfolyamonként és tantárgyanként az alábbiakban alakultak:
Nyolcadikosok:
Hatodikosok:
Negyedikesek:
Ez alapján a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.
Több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg január 20-án a központi felvételit, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat. A hivatalos eredményekről február 9-én értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon.
Hogy hány pontot írtak a diákok a legjobb gimnáziumokban, arról ebben a cikkünkben írtunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
