Az eredményekből látszik, hogy a nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak a korábbi évekhez hasonlóan a magyar sikerült jobban. Ehhez képest negyedikesek átlagosan 7,5 ponttal többet szereztek matekból.
Az Oktatási Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozta az idei központi írásbeli eredményeit (90 százalékos feldolgozottságnál és a mentességgel vizsgázók nélkül), amelyből kiderült, átlagosan hány pontot írtak magyarból és matekból a negyedikesek, hatodikosok és a nyolcadikosok.
Az átlagpontszámok évfolyamonként és tantárgyanként az alábbiakban alakultak:
Nyolcadikosok:
Hatodikosok:
Negyedikesek:
Ez alapján a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.
Több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg január 20-án a központi felvételit, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat. A hivatalos eredményekről február 9-én értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon.
Hogy hány pontot írtak a diákok a legjobb gimnáziumokban, arról ebben a cikkünkben írtunk:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
