Mi a teendő, ha már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, de újból vizsgáznátok?

Február 15-ig lehet jelentkezni az idei év májusi-júniusi érettségire. Mélyen a zsebébe kell nyúlni azoknak, akik már nem rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, de érettségi vizsgát szeretnének tenni.

Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármilyen vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat – írja az Oktatási Hivatal.

A jelentkezés módja

Abban az esetben, ha már nincsen tanulói jogviszonyotok, akkor a jelentkezési időszakban – ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal, illetve a területileg illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatalokban tudtok jelentkezni.

A másik lehetőségetek, hogy a vizsgát szervező középiskolában vagy szakképző intézményben jelentkeztek személyesen. Fontos tudnotok, hogy ilyen esetben a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.

A személyes jelentkezés előtt mindenképpen egyeztessetek a kiválasztott vármegyei/fővárosi kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységével vagy a középiskolával az ügyfélfogadás menetéről.

Mennyibe kerül?

A középszintű érettségi vizsgáért 2024-ben 40 ezer forintot kell fizetnetek. Ez az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százalékának felel meg, amit az Oktatási Hivatal számára kell kifizetni.

Az emelt szintű vizsgajelentkezés esetében az idei évre megállapított összeg 67 ezer forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg. Ahogyan a középszintű érettségi vizsgadíját, úgy ezt is az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.

Ha a vizsgajelentkezést egy középiskolában nyújtjátok be, akkor a fent leírt vizsgadíjak összegét a középiskolában kell befizetnetek.

Visszatérítés

Az Oktatási Hivatal szabályzata szerint a vizsgadíj(ak) összege nem visszatéríthető és nem is vihető át más időszakra.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.