Február 15-ig lehet jelentkezni az idei év májusi-júniusi érettségire. Mélyen a zsebébe kell nyúlni azoknak, akik már nem rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, de érettségi vizsgát szeretnének tenni.
Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármilyen vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat – írja az Oktatási Hivatal.
A jelentkezés módja
Abban az esetben, ha már nincsen tanulói jogviszonyotok, akkor a jelentkezési időszakban – ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal, illetve a területileg illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatalokban tudtok jelentkezni.
A másik lehetőségetek, hogy a vizsgát szervező középiskolában vagy szakképző intézményben jelentkeztek személyesen. Fontos tudnotok, hogy ilyen esetben a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.
A személyes jelentkezés előtt mindenképpen egyeztessetek a kiválasztott vármegyei/fővárosi kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységével vagy a középiskolával az ügyfélfogadás menetéről.
Mennyibe kerül?
A középszintű érettségi vizsgáért 2024-ben 40 ezer forintot kell fizetnetek. Ez az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százalékának felel meg, amit az Oktatási Hivatal számára kell kifizetni.
Az emelt szintű vizsgajelentkezés esetében az idei évre megállapított összeg 67 ezer forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg. Ahogyan a középszintű érettségi vizsgadíját, úgy ezt is az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.
Ha a vizsgajelentkezést egy középiskolában nyújtjátok be, akkor a fent leírt vizsgadíjak összegét a középiskolában kell befizetnetek.
Visszatérítés
Az Oktatási Hivatal szabályzata szerint a vizsgadíj(ak) összege nem visszatéríthető és nem is vihető át más időszakra.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
