Mi a teendő, ha már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, de újból vizsgáznátok?

Február 15-ig lehet jelentkezni az idei év májusi-júniusi érettségire. Mélyen a zsebébe kell nyúlni azoknak, akik már nem rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, de érettségi vizsgát szeretnének tenni.

Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármilyen vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat – írja az Oktatási Hivatal.

A jelentkezés módja

Abban az esetben, ha már nincsen tanulói jogviszonyotok, akkor a jelentkezési időszakban – ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal, illetve a területileg illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatalokban tudtok jelentkezni.

A másik lehetőségetek, hogy a vizsgát szervező középiskolában vagy szakképző intézményben jelentkeztek személyesen. Fontos tudnotok, hogy ilyen esetben a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.

A személyes jelentkezés előtt mindenképpen egyeztessetek a kiválasztott vármegyei/fővárosi kormányhivatal oktatásért felelős szervezeti egységével vagy a középiskolával az ügyfélfogadás menetéről.

Mennyibe kerül?

A középszintű érettségi vizsgáért 2024-ben 40 ezer forintot kell fizetnetek. Ez az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 százalékának felel meg, amit az Oktatási Hivatal számára kell kifizetni.

Az emelt szintű vizsgajelentkezés esetében az idei évre megállapított összeg 67 ezer forint, ami a minimálbér 25 százalékának felel meg. Ahogyan a középszintű érettségi vizsgadíját, úgy ezt is az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.

Ha a vizsgajelentkezést egy középiskolában nyújtjátok be, akkor a fent leírt vizsgadíjak összegét a középiskolában kell befizetnetek.

Visszatérítés

Az Oktatási Hivatal szabályzata szerint a vizsgadíj(ak) összege nem visszatéríthető és nem is vihető át más időszakra.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István