Az intézményvezető dönthet arról, hogy engedi-e a pótnapon vizsgázni.
"Nincs arra vonatkozóan előírás, hogy az emberi mulasztásból fakadó esetekben a vizsgaszervező intézmény hogyan járjon el. Az Oktatási Hivatal nem is adhat erre vonatkozóan követendő eljárásrendet, mindössze javasolhatja, hogy az intézményvezető a helyi viszonyok és a meglévő feltételek mérlegelését követően, lehetőség szerint engedélyezze a pótló vizsga megírását" - válaszolta az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére.
Ahogy arról január 20-án szombaton beszámoltunk, több olyan visszajelzés is érkezett középiskolába készülő gyerekek szüleitől, ami szerint valamilyen emberi mulasztásból kifolyólag nem engedték be a gyerekeiket a központi írásbeli vizsgára.
"Mindent időben beadtunk, mégsem volt rajta a listán, ezért nem engedték felvételizni" - írta akkor az egyik érintett, aki azt is hozzátette: egyelőre nem tudja, hogy a gyerekének milyen igazolásokat kell majd bemutatnia ahhoz, hogy a január 30-án esedékes pótnapon részt vehessen.
"A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. A kérdésre vonatkozóan a jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, lehetséges minden olyan indok elfogadása, amely a vizsgázónak fel nem róható. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A jelentkezés fogadásához a Hivatal engedélye nem szükséges, annak elfogadásáról kizárólag a középiskola igazgatója dönt" - írja az OH.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
