Az intézményvezető dönthet arról, hogy engedi-e a pótnapon vizsgázni.
"Nincs arra vonatkozóan előírás, hogy az emberi mulasztásból fakadó esetekben a vizsgaszervező intézmény hogyan járjon el. Az Oktatási Hivatal nem is adhat erre vonatkozóan követendő eljárásrendet, mindössze javasolhatja, hogy az intézményvezető a helyi viszonyok és a meglévő feltételek mérlegelését követően, lehetőség szerint engedélyezze a pótló vizsga megírását" - válaszolta az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére.
Ahogy arról január 20-án szombaton beszámoltunk, több olyan visszajelzés is érkezett középiskolába készülő gyerekek szüleitől, ami szerint valamilyen emberi mulasztásból kifolyólag nem engedték be a gyerekeiket a központi írásbeli vizsgára.
"Mindent időben beadtunk, mégsem volt rajta a listán, ezért nem engedték felvételizni" - írta akkor az egyik érintett, aki azt is hozzátette: egyelőre nem tudja, hogy a gyerekének milyen igazolásokat kell majd bemutatnia ahhoz, hogy a január 30-án esedékes pótnapon részt vehessen.
"A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. A kérdésre vonatkozóan a jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, lehetséges minden olyan indok elfogadása, amely a vizsgázónak fel nem róható. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A jelentkezés fogadásához a Hivatal engedélye nem szükséges, annak elfogadásáról kizárólag a középiskola igazgatója dönt" - írja az OH.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
