Az intézményvezető dönthet arról, hogy engedi-e a pótnapon vizsgázni.
"Nincs arra vonatkozóan előírás, hogy az emberi mulasztásból fakadó esetekben a vizsgaszervező intézmény hogyan járjon el. Az Oktatási Hivatal nem is adhat erre vonatkozóan követendő eljárásrendet, mindössze javasolhatja, hogy az intézményvezető a helyi viszonyok és a meglévő feltételek mérlegelését követően, lehetőség szerint engedélyezze a pótló vizsga megírását" - válaszolta az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére.
Ahogy arról január 20-án szombaton beszámoltunk, több olyan visszajelzés is érkezett középiskolába készülő gyerekek szüleitől, ami szerint valamilyen emberi mulasztásból kifolyólag nem engedték be a gyerekeiket a központi írásbeli vizsgára.
"Mindent időben beadtunk, mégsem volt rajta a listán, ezért nem engedték felvételizni" - írta akkor az egyik érintett, aki azt is hozzátette: egyelőre nem tudja, hogy a gyerekének milyen igazolásokat kell majd bemutatnia ahhoz, hogy a január 30-án esedékes pótnapon részt vehessen.
"A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. A kérdésre vonatkozóan a jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, lehetséges minden olyan indok elfogadása, amely a vizsgázónak fel nem róható. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A jelentkezés fogadásához a Hivatal engedélye nem szükséges, annak elfogadásáról kizárólag a középiskola igazgatója dönt" - írja az OH.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
