Reagált az Oktatási Hivatal: ez a teendő, ha valaki saját hibáján kívül lemaradt a szombati felvételiről

Az intézményvezető dönthet arról, hogy engedi-e a pótnapon vizsgázni.

  • Székács Linda

"Nincs arra vonatkozóan előírás, hogy az emberi mulasztásból fakadó esetekben a vizsgaszervező intézmény hogyan járjon el. Az Oktatási Hivatal nem is adhat erre vonatkozóan követendő eljárásrendet, mindössze javasolhatja, hogy az intézményvezető a helyi viszonyok és a meglévő feltételek mérlegelését követően, lehetőség szerint engedélyezze a pótló vizsga megírását" - válaszolta az Oktatási Hivatal az Eduline megkeresésére.

Ahogy arról január 20-án szombaton beszámoltunk, több olyan visszajelzés is érkezett középiskolába készülő gyerekek szüleitől, ami szerint valamilyen emberi mulasztásból kifolyólag nem engedték be a gyerekeiket a központi írásbeli vizsgára.

"Mindent időben beadtunk, mégsem volt rajta a listán, ezért nem engedték felvételizni" - írta akkor az egyik érintett, aki azt is hozzátette: egyelőre nem tudja, hogy a gyerekének milyen igazolásokat kell majd bemutatnia ahhoz, hogy a január 30-án esedékes pótnapon részt vehessen.

"A pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatják meg, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A kérelem mérlegelése, a benyújtott igazolások elfogadása a vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre. A kérdésre vonatkozóan a jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, lehetséges minden olyan indok elfogadása, amely a vizsgázónak fel nem róható. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A jelentkezés fogadásához a Hivatal engedélye nem szükséges, annak elfogadásáról kizárólag a középiskola igazgatója dönt" - írja az OH.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.