Kihirdették a ponthatárokat a 2026-os felvételin
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
55 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi felvételi vizsgát. A legtöbbek szerint a magyar könnyű volt, a matek viszont többeknek fejtörést okozott.
"A magyar könnyű volt, de a matek az nagyon gatya... Mindenkitől azt hallottam, hogy örül, ha 10 pontos lesz" - mondta az Eduline-nak a szombati központi írásbeliről a nyolcadik osztályos Niki.
Január 20-án délelőtt 10 órától több mint 72 ezer középiskolába készülő diák, közülük 55 ezer nyolcadikos írta meg a központi felvételi vizsgát, ami egy 10-10 feladatból álló, 45 perces magyar, és egy 45 perces matematika feladatsorból áll.
A vizsga a legtöbbek számára 12:15-kor ért véget, a termekből kilépve pedig többen is egyetértettek Nikivel abban, hogy a matek tényleg jóval nehezebb volt, mint a magyar. Barnabás szerint a mértékegységes, kombinatorikás és diagramos feladatok nehezebbek voltak, mint a megszokott években, és meglepetésként érte az is, hogy a geometria tudást igénylő "hasábos feladatban" nem a test térfogatát, hanem annak kerületét kellett kiszámítani.
Zsófi szerint viszont nem nehezebbek, hanem "inkább másabbak, újabbak" voltak a matematika feladatok, mint a korábbi években, és a magyarban is találkozott néhány újdonsággal, például azzal, hogy az egyik feladatban mesterséges intelligencia által generált szavak tűntek fel.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Natasa is, aki mind a magyar, mind pedig a matematika feladatlapról azt mondta, hogy közepesen nehéznek találta őket, és bár a matekban valóban voltak időigényesebb, bonyolultabb feladatok, nem volt olyan, amihez ne tudott volna hozzákezdeni, és a Budapesten élő Lili is arról számolt be, hogy a típusfeladatok alapjáraton mindkét feladatsorban hasonlítottak az előző évek feladataihoz, a matek esetében őt csak a módusz kiszámítása érte egy kicsit váratlanul, de az mindössze egyetlen feladatban tűnt fel.
"Egy kellemes matematikaversenyhez hasonlított"
A matematika feladatlap nehézségét az is alátámasztja, hogy a Pécsett élő, matekversenyeken járatos Adrián tapasztalatai szerint a feladatlap a "szerényebb" országos matematika versenyek feladatlapjaihoz hasonlított, és bár mindegyikhez hozzá tudott kezdeni, úgy gondolja, tudott volna "még legalább 15 percig gondolkodni" ahhoz, hogy teljesen magabiztosan váljon meg a feladatlapjától.
A fiú édesanyja - aki egyébként magyartanár - azt is elmondta, hogy a feladatlap összeállítása nem volt épp szerencsés, a bonyolultabb, gondolkodósabb feladatokat ugyanis "nagyjából középen helyezték el," ami mentálisan megterhelő lehet a gyerekek számára, mert ha ott megakadnak, elbizonytalanodva, és nehezebben mennek tovább az azt követő további 3-4 feladatra.
A pedagógus a magyarral kapcsolatban azt mondta, a mesterséges intelligenciás feladat valóban szokatlan, az egyik diákja visszajelzései szerint pedig a helyesírást ellenőrző feladatban kellemetlen, hogy a négyféleképp leírt szó közül a helyes megoldást X-eléssel kell jelölni. Ez a feladatmegoldás egyébként a magyartanár szerint inkább a "tengerentúli országokra" jellemző, nálunk egyelőre kevésbé bevett szokás, amihez nem igazán vannak hozzászokva a gyerekek. Ugyanakkor azt is hozzátette: a felmérések digitalizációja miatt ez egyre elterjedtebb lesz.
| Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat? |
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról. A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Regisztrálni itt tudtok: http://ranking.elte.hu/hu/hogyan-olvassuk-a-rangsorokat/
![]() rangsor |
Kevés helyre jelentkezhetett, ezért muszáj volt jól megírnia
Vidáman vette fel a telefont az Eduline újságírójának Eszter, aki magasan funkcionáló autista lévén némileg tovább írhatta a matematika és a magyar központi írásbelit is. A nyolcadikos lány édesanyja korábban arról számolt be, hogy Eszternek kiemelten fontos jól megírnia az írásbelit, mert az autizmusa miatt kevés iskolába felvételizhet.
A diáklány szerint a matematika és a magyar is hasonlított azokhoz a feladatlapokhoz, amiket a készülés során kitöltött, nem érték kellemetlen meglepetések, ugyanakkor a matematikában a kombinatorikát igénylő feladat számára is némileg nehezebb volt, a magyar feladatsorban pedig nem találta világosnak az egyik feladatleírást, szerinte abba hiba csúszott.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották.