Bár még kicsit várni kell arra, hogy kiderüljön idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdetnek meg az egyetemek, nem árt előre tudni, hogy mit kell vállalni az „ingyenes” félévekért cserébe.
Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre, amin sokan az állami ösztöndíjas helyeket teszik a listájuk elejére.
A felvételi tájékoztatóban idén is külön fejezetet kapott az állami ösztöndíjas képzési forma. Ez alapján a magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles
Mi történik, ha nem sikerül teljesíteni a feltételeket?
A felvi.hu tájékoztatása szerint, aki az oklevél megszerzése után nem teljesíti a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségét, a 20 év leteltét követően köteles visszafizetni az igénybe vett állami ösztöndíjnak az összegét, ami az éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növekszik.
Akkor is visszafizetési kötelezettsége van a hallgatónak, ha nem szerzi meg, vagy nem időben szerzi meg az oklevelét.
Támogatási időkeret
Továbbá azt is érdemes tudni, hogy ösztöndíjas képzésen egy személy összesen 12 féléven tanulhat. Aki kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzésben tanulhat tovább.
A még felhasználható támogatási időről a hallgatók ezen az oldalon tájékozódhatnak, ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosítója megadását követően.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
