Miket kell vállalnia annak, aki állami ösztöndíjas képzésre jelentkezik?

Bár még kicsit várni kell arra, hogy kiderüljön idén hány állami ösztöndíjas helyet hirdetnek meg az egyetemek, nem árt előre tudni, hogy mit kell vállalni az „ingyenes” félévekért cserébe.

Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre, amin sokan az állami ösztöndíjas helyeket teszik a listájuk elejére.

A felvételi tájékoztatóban idén is külön fejezetet kapott az állami ösztöndíjas képzési forma. Ez alapján a magyar állami ösztöndíjas hallgató köteles

  • legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerzi az oklevelet
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani

Mi történik, ha nem sikerül teljesíteni a feltételeket?

A felvi.hu tájékoztatása szerint, aki az oklevél megszerzése után nem teljesíti a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettségét, a 20 év leteltét követően köteles visszafizetni az igénybe vett állami ösztöndíjnak az összegét, ami az éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növekszik.

Akkor is visszafizetési kötelezettsége van a hallgatónak, ha nem szerzi meg, vagy nem időben szerzi meg az oklevelét.

Támogatási időkeret

Továbbá azt is érdemes tudni, hogy ösztöndíjas képzésen egy személy összesen 12 féléven tanulhat. Aki kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzésben tanulhat tovább.

A még felhasználható támogatási időről a hallgatók ezen az oldalon tájékozódhatnak, ügyfélkapus azonosítás és az oktatási azonosítója megadását követően.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.