Ezen a három alapszakon lehet a legnagyobb verseny az idei keresztféléves felvételiben

Olyan képzésekről van szó, amik az általános felvételi eljárásban is rendkívül népszerűek.

  • Székács Linda

Csakúgy, mint az általános felvételi eljárásban, a keresztféléves felvételiben is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak. A tavalyi keresztféléves felvételi eljárás során összesen 229 fő jelentkezett erre az alapszakra, közülük 150-en első helyen, végül azonban csak 96-an kerültek be valamelyik egyetem gazdálkodási és menedzsment képzésére.

A második legnépszerűbb alapképzés a kereskedelem és marketing volt, ami szintén évek óta letaszíthatatlan a legnépszerűbb alapképzések második helyéről. Erre összesen 114-en adták le a jelentkezésüket, 48-an első helyen, végül pedig 30 főt vettek fel. A harmadik helyen pedig a kommunikáció- és médiatudomány áll összesen 90, első helyen pedig 60 jelentkezővel, akik közül 46-an kerültek be a keresztfélévben indított képzésre.

Az idei, 2024-es keresztféléves felvételi eljárásban gazdálkodási és menedzsment képzést a Kodolányi János Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Milton Friedman Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Tomori Pál Főiskola és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hirdetett meg.

Kereskedelem és marketing a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán indul, kommunikáció- és médiatudomány pedig a Kodolányi János Egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Milton Friedman Egyetemen.

Az összes meghirdetett képzést ide kattintva nézhetitek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.