Keresztféléves felvételi: akár a jelentkezéseteket is elbukhatjátok, ha "rossz" sorrendben vannak a megjelölt szakok

A megjelölt szakok sorrendje kulcsfontosságú az egyetemi jelentkezésnél a keresztféléves és az általános felvételi eljárás esetén is. Mutatjuk, miért.

  • Székács Linda

Mindegy, hogy a keresztféléves felvételiről, vagy az általános felvételi eljárásról van szó, mindkettő esetén a jelentkezők maximum hat képzést jelölhetnek meg, ezek közül hármat ingyenesen, hármat pedig 2-2 ezer forint eljárási díj ellenében. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a szakokat milyen sorrendben viszitek fel a rendszerbe, hiszen a felvételi NEM úgy működik, hogy a ponthatárok elérését követően a jelentkező kiválassza, hogy végül melyik szakra szeretne járni.

A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy bekerültetek-e az első helyre. Amennyiben nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt szakot nézik, és ha oda sincs elég pontotok, akkor jön a harmadik, és ha van, akkor a negyedik, ötödik vagy hatodik hely. Éppen ezért létfontosságú, hogy preferencia sorrendet állítsatok fel. Ha ugyanis olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.

Idén a keresztféléves felvételi eljárásban november 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseiteket, de ezt követően is lesz egyetlen alkalommal lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő félévben.

Nem érdemes módosítani viszont abban az esetben, ha az első helyen olyan szakot jelöltök meg, amire alkalmassági vizsgát szerveznek, és az nem sikerül, vagy esetleg el se mentek rá. Ebben az esetben ugyanis - mivel az alkalmassági vizsga feltétele a felvételinek - oda egyértelmű, hogy nem kerülhettek be.

Keresztféléves felvételi 2023

Mint minden évben, idén is segítünk nektek, hogy a keresztféléves felvételi gördülékenyen menjen. A legfontosabb információkat, segédanyagokat és egyéb tudnivalókat ide kattintva éritek el, és a ponthatárokról is értesülhettek nálunk 2024. január 23-án.

Hogy mindenről elsőként értesüljetek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.