A megjelölt szakok sorrendje kulcsfontosságú az egyetemi jelentkezésnél a keresztféléves és az általános felvételi eljárás esetén is. Mutatjuk, miért.
Mindegy, hogy a keresztféléves felvételiről, vagy az általános felvételi eljárásról van szó, mindkettő esetén a jelentkezők maximum hat képzést jelölhetnek meg, ezek közül hármat ingyenesen, hármat pedig 2-2 ezer forint eljárási díj ellenében. Nem mindegy azonban, hogy ezeket a szakokat milyen sorrendben viszitek fel a rendszerbe, hiszen a felvételi NEM úgy működik, hogy a ponthatárok elérését követően a jelentkező kiválassza, hogy végül melyik szakra szeretne járni.
A jelentkezőket "sorrendben" veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy bekerültetek-e az első helyre. Amennyiben nem, akkor automatikusan a második helyen megjelölt szakot nézik, és ha oda sincs elég pontotok, akkor jön a harmadik, és ha van, akkor a negyedik, ötödik vagy hatodik hely. Éppen ezért létfontosságú, hogy preferencia sorrendet állítsatok fel. Ha ugyanis olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.
Idén a keresztféléves felvételi eljárásban november 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseiteket, de ezt követően is lesz egyetlen alkalommal lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő félévben.
Nem érdemes módosítani viszont abban az esetben, ha az első helyen olyan szakot jelöltök meg, amire alkalmassági vizsgát szerveznek, és az nem sikerül, vagy esetleg el se mentek rá. Ebben az esetben ugyanis - mivel az alkalmassági vizsga feltétele a felvételinek - oda egyértelmű, hogy nem kerülhettek be.
| Keresztféléves felvételi 2023 |
Mint minden évben, idén is segítünk nektek, hogy a keresztféléves felvételi gördülékenyen menjen. A legfontosabb információkat, segédanyagokat és egyéb tudnivalókat ide kattintva éritek el, és a ponthatárokról is értesülhettek nálunk 2024. január 23-án. Hogy mindenről elsőként értesüljetek, lájkoljátok a Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
