Több egyetemen is rekordot döntött a felvettek száma az idei pótfelvételin

Hétfőn kiderültek a pótfelvételi ponthatárok, több ezer új hallgató jutott be az egyetemekre mindössze néhány nappal a tanévkezdés előtt.

  • Székács Linda

A felvettek száma az idei évben több felsőoktatási intézményben is rekordot döntött, ami azért is meglepő, mert a pótfelvételi eljárás során csak azok adhatnak le jelentkezést, akik az általános felvételi esetében a listájuk egyetlen képzésére sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek. Ráadásul a felvételizők csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére jelentkezhetnek a pótfelvételiben.

A győri Széchenyi István Egyetemre az idei pótfelvételi eljárás során tavalyhoz képest 91 százalékkal többen, összesen 797-en adták le a jelentkezésüket, közülük pedig végül 534-en nyertek felvételt, így a gólyák száma a júliusban felvettekkel együtt kis híján eléri az ötezret (tavaly ez a szám 3500 volt) – írják a lapunknak küldött közleményükben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy a felvételi ponthatárok 2022-höz képest nem csökkentek.

"Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karra az idén több mint háromszor annyian jutottak be a pótfelvételi során, mint tavaly, de a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon is közel háromszoros a növekedés. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon megduplázódott a tavalyi adat, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karra pedig több mint másfélszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban" - írják.

Tavalyhoz képest 64 százalékkal nőtt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzésein is. 950 jelentkező közül 539 főt vettek fel az intézmény valamelyik képzésére. A legnépszerűbbek az agrár- és élelmiszertudományi képzések voltak, amire 221 új hallgatót vettek fel, de az egyetem közleménye szerint "kiugróan népszerűek voltak idén a pedagógiai képzések is, amelyekre 161 fő nyert felvételt".

Hasonló számok születtek az Óbudai Egyetemen is, ahová az idei pótfelvételi eljárásban 514 új diák jutott be a tavalyi 349-hez képest, így az alapszakokra közel 40 százalékkal többen, a mesterképzéséken pedig ötször annyian kerültek be a pótfelvételiben, mint 2022-ben. Kovács Levente, az egyetem rektora szerint a legnagyobb sikert az újonnan meghirdetett képzések aratták, az infrastruktúra-építőmérnöki, a sportközgazdász mester-, valamint kiberbiztonsági mérnöki alapképzés, de mesterképzésre a tavalyihoz képest ötször annyian, alapszakokon pedig 40 százalékkal többen nyertek felvételt. A Miskolci Egyetemre pedig háromszor annyian jelentkeztek, mint tavaly: összesen 1012-en, akik közül 785 főnek sikerült a meghatározott ponthatárok elérése.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.