Több egyetemen is rekordot döntött a felvettek száma az idei pótfelvételin

Hétfőn kiderültek a pótfelvételi ponthatárok, több ezer új hallgató jutott be az egyetemekre mindössze néhány nappal a tanévkezdés előtt.

  • Székács Linda

A felvettek száma az idei évben több felsőoktatási intézményben is rekordot döntött, ami azért is meglepő, mert a pótfelvételi eljárás során csak azok adhatnak le jelentkezést, akik az általános felvételi esetében a listájuk egyetlen képzésére sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek. Ráadásul a felvételizők csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére jelentkezhetnek a pótfelvételiben.

A győri Széchenyi István Egyetemre az idei pótfelvételi eljárás során tavalyhoz képest 91 százalékkal többen, összesen 797-en adták le a jelentkezésüket, közülük pedig végül 534-en nyertek felvételt, így a gólyák száma a júliusban felvettekkel együtt kis híján eléri az ötezret (tavaly ez a szám 3500 volt) – írják a lapunknak küldött közleményükben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy a felvételi ponthatárok 2022-höz képest nem csökkentek.

"Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karra az idén több mint háromszor annyian jutottak be a pótfelvételi során, mint tavaly, de a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon is közel háromszoros a növekedés. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon megduplázódott a tavalyi adat, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karra pedig több mint másfélszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban" - írják.

Tavalyhoz képest 64 százalékkal nőtt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzésein is. 950 jelentkező közül 539 főt vettek fel az intézmény valamelyik képzésére. A legnépszerűbbek az agrár- és élelmiszertudományi képzések voltak, amire 221 új hallgatót vettek fel, de az egyetem közleménye szerint "kiugróan népszerűek voltak idén a pedagógiai képzések is, amelyekre 161 fő nyert felvételt".

Hasonló számok születtek az Óbudai Egyetemen is, ahová az idei pótfelvételi eljárásban 514 új diák jutott be a tavalyi 349-hez képest, így az alapszakokra közel 40 százalékkal többen, a mesterképzéséken pedig ötször annyian kerültek be a pótfelvételiben, mint 2022-ben. Kovács Levente, az egyetem rektora szerint a legnagyobb sikert az újonnan meghirdetett képzések aratták, az infrastruktúra-építőmérnöki, a sportközgazdász mester-, valamint kiberbiztonsági mérnöki alapképzés, de mesterképzésre a tavalyihoz képest ötször annyian, alapszakokon pedig 40 százalékkal többen nyertek felvételt. A Miskolci Egyetemre pedig háromszor annyian jelentkeztek, mint tavaly: összesen 1012-en, akik közül 785 főnek sikerült a meghatározott ponthatárok elérése.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.