Hétfőn kiderültek a pótfelvételi ponthatárok, több ezer új hallgató jutott be az egyetemekre mindössze néhány nappal a tanévkezdés előtt.
A felvettek száma az idei évben több felsőoktatási intézményben is rekordot döntött, ami azért is meglepő, mert a pótfelvételi eljárás során csak azok adhatnak le jelentkezést, akik az általános felvételi esetében a listájuk egyetlen képzésére sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek. Ráadásul a felvételizők csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére jelentkezhetnek a pótfelvételiben.
A győri Széchenyi István Egyetemre az idei pótfelvételi eljárás során tavalyhoz képest 91 százalékkal többen, összesen 797-en adták le a jelentkezésüket, közülük pedig végül 534-en nyertek felvételt, így a gólyák száma a júliusban felvettekkel együtt kis híján eléri az ötezret (tavaly ez a szám 3500 volt) – írják a lapunknak küldött közleményükben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy a felvételi ponthatárok 2022-höz képest nem csökkentek.
"Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karra az idén több mint háromszor annyian jutottak be a pótfelvételi során, mint tavaly, de a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon is közel háromszoros a növekedés. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon megduplázódott a tavalyi adat, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karra pedig több mint másfélszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban" - írják.
Tavalyhoz képest 64 százalékkal nőtt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzésein is. 950 jelentkező közül 539 főt vettek fel az intézmény valamelyik képzésére. A legnépszerűbbek az agrár- és élelmiszertudományi képzések voltak, amire 221 új hallgatót vettek fel, de az egyetem közleménye szerint "kiugróan népszerűek voltak idén a pedagógiai képzések is, amelyekre 161 fő nyert felvételt".
Hasonló számok születtek az Óbudai Egyetemen is, ahová az idei pótfelvételi eljárásban 514 új diák jutott be a tavalyi 349-hez képest, így az alapszakokra közel 40 százalékkal többen, a mesterképzéséken pedig ötször annyian kerültek be a pótfelvételiben, mint 2022-ben. Kovács Levente, az egyetem rektora szerint a legnagyobb sikert az újonnan meghirdetett képzések aratták, az infrastruktúra-építőmérnöki, a sportközgazdász mester-, valamint kiberbiztonsági mérnöki alapképzés, de mesterképzésre a tavalyihoz képest ötször annyian, alapszakokon pedig 40 százalékkal többen nyertek felvételt. A Miskolci Egyetemre pedig háromszor annyian jelentkeztek, mint tavaly: összesen 1012-en, akik közül 785 főnek sikerült a meghatározott ponthatárok elérése.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
