Hétfőn kiderültek a pótfelvételi ponthatárok, több ezer új hallgató jutott be az egyetemekre mindössze néhány nappal a tanévkezdés előtt.
A felvettek száma az idei évben több felsőoktatási intézményben is rekordot döntött, ami azért is meglepő, mert a pótfelvételi eljárás során csak azok adhatnak le jelentkezést, akik az általános felvételi esetében a listájuk egyetlen képzésére sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek. Ráadásul a felvételizők csak egyetlen egyetem egyetlen képzésére jelentkezhetnek a pótfelvételiben.
A győri Széchenyi István Egyetemre az idei pótfelvételi eljárás során tavalyhoz képest 91 százalékkal többen, összesen 797-en adták le a jelentkezésüket, közülük pedig végül 534-en nyertek felvételt, így a gólyák száma a júliusban felvettekkel együtt kis híján eléri az ötezret (tavaly ez a szám 3500 volt) – írják a lapunknak küldött közleményükben, amelyben azt is hozzáteszik, hogy a felvételi ponthatárok 2022-höz képest nem csökkentek.
"Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karra az idén több mint háromszor annyian jutottak be a pótfelvételi során, mint tavaly, de a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon is közel háromszoros a növekedés. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon megduplázódott a tavalyi adat, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karra pedig több mint másfélszer annyian kerültek be, mint egy évvel korábban" - írják.
Tavalyhoz képest 64 százalékkal nőtt a felvettek száma a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzésein is. 950 jelentkező közül 539 főt vettek fel az intézmény valamelyik képzésére. A legnépszerűbbek az agrár- és élelmiszertudományi képzések voltak, amire 221 új hallgatót vettek fel, de az egyetem közleménye szerint "kiugróan népszerűek voltak idén a pedagógiai képzések is, amelyekre 161 fő nyert felvételt".
Hasonló számok születtek az Óbudai Egyetemen is, ahová az idei pótfelvételi eljárásban 514 új diák jutott be a tavalyi 349-hez képest, így az alapszakokra közel 40 százalékkal többen, a mesterképzéséken pedig ötször annyian kerültek be a pótfelvételiben, mint 2022-ben. Kovács Levente, az egyetem rektora szerint a legnagyobb sikert az újonnan meghirdetett képzések aratták, az infrastruktúra-építőmérnöki, a sportközgazdász mester-, valamint kiberbiztonsági mérnöki alapképzés, de mesterképzésre a tavalyihoz képest ötször annyian, alapszakokon pedig 40 százalékkal többen nyertek felvételt. A Miskolci Egyetemre pedig háromszor annyian jelentkeztek, mint tavaly: összesen 1012-en, akik közül 785 főnek sikerült a meghatározott ponthatárok elérése.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
